Havi 60 forintos négyzetméteráron tartana igényt Siófok 9000 négyzetméteres ingatlanára a Debreceni Egyetem

Egymilliárd forintos beruházást ígérve 20 évig vennék igénybe a Sió és Hullám Szálló épületét.

  • Székács Linda

Oktatási és kutatási feladatok ellátása mellett szállásszolgáltatásra, vendéglátásra és rendezvényszervezési jogra is igényt tart, és egymilliárd forintos felújítást ígérve venné igénybe 20 éven keresztül a Sió és Hullám Szálló 9249 négyzetméteres épületét a Debreceni Egyetem - tudta meg a Magyar Narancs.

A lap szerint a siófoki városvezetés évek óta szeretné fellendíteni a város forgalmát azzal, hogy az egyébként idegenforgalmi szezonban népszerű településre egy egyetemet hoznának. Ennek érdekében az elmúlt 23 évben a Sió és Hullám Szálló épületében működött egy darabig a Kodolányi János Egyetem, a Kaposvári Egyetem és a Gábor Dénes Főiskola is, ezek viszont nem segítettek a helyzeten. Lengyel Róbert polgármester szeptemberi bejelentése szerint azonban az "az ország egyik legtőkeerősebb és legnagyobb létszámú egyetemével" tárgyalnak, ami 15+5 évig kaphatná meg az épületet, ahol a városvezetés szerint oktatási és kutatási tevékenységet folytatnának.

November 9-én az egyetem rektora, Szilvássy Zoltán, és a kancellár, Bács Zoltán személyesen látogattak el a településre, hogy ott a városvezetéssel arról egyeztessenek, milyen bérleti konstrukció által tudna megújulni a "meglehetősen lerobbant állapotban lévő" épület.

Január 9-én azonban a polgármester arról számolt be, hogy az általuk megküldött bérleti szerződés-tervezet bizonyos részeit a felsőoktatási intézmény elfogadhatatlannak minősítette. A polgármester azon kérésére, hogy határozzák meg, konkrétan mely szerződési pontok azok, amelyek esetében további egyeztetéseket tartanak lehetségesnek, az egyetem egy szerződési ajánlatot küldött, amit tehát nem a bérbeadó, hanem a potenciális bérlő fogalmazott meg.

Ebben azt írják, hogy a felajánlott egyetlen épületszárny helyett a teljes épületet kívánják birtokba venni a szerződés aláírásától számított 30 napon belül, "korlátozástól mentes és kizárólagos használati joggal, amelybe az oktatási és kutatási tevékenységen kívül szállás, vendéglátás, rendezvénytartás is beletartozik."

A Magyar Narancs szerint az ajánlatban az is szerepel, hogy a „Felek rögzítik, hogy az Egyetem az Ingatlan felmerülő esetleges szabad kapacitásainak hasznosítására, beleértve harmadik személynek történő eseti jellegű, vagy alapfeladatát kiegészítő szolgáltatás céljából történő bérbeadást is, jogosult azzal, hogy a hasznosítás során okozott károkért felelősséggel tartozik. Az Ingatlan felmerülő esetleges szabad kapacitásainak hasznosításához az Önkormányzat a jelen szerződés aláírásával hozzájárulását adja.”

Abba tehát, hogy az egyetem kinek adná bérbe az épületet, az önkormányzatnak beleszólása nem lenne, továbbá elővásárlási jogot is bejegyeztetnének, aminek oka a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény lehet.

Az épületért ráadásul az egyetem nem fizetne bérleti díjat, helyette 15 év alatt egymilliárd forintot költenének rá, azaz évi 66,6 milliárd forintot, négyzetméterenként havi 60 forintot. A beruházási tervezet szerint 130 milliárdot költenének például a Wifi hálózat kialakítására, 15 milliót a légcsatorna tisztítására. Nagyobb mértékű felújítás tehát ebből a pénzből nem valósulna meg, Siófok pedig feltehetőleg egy lelakott épületet kapna vissza.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu