A korábbi államfőről 2012-ben derült ki, hogy a doktori disszertációja szinte szóról szóra egy külföldi szakember munkájának fordítása.
A „sikeresen és egyedülálló tartalommal működő sportdiplomácia szakirányú továbbképzés egyik alapítójaként" Pro Universitate díjjal jutalmazta a győri Széchenyi István Egyetem Magyarország korábbi köztársasági elnökét, a plágiumbotrányba belebukó Schmitt Pált - számolt be róla a Gulyáságyú Média.
Schmitt Pál 2010 és 2012 között volt köztársasági elnök, 2012 áprilisában pedig lemondani kényszerült a pozíciójáról, miután a HVG januárban nyilvánosságra hozta, hogy a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán írt 215 oldalas doktori disszertációjának jelentős része egy bolgár szakember, Nikolaj Georgiev francia nyelven írt munkájának forrásmegjelölés nélküli, szinte pontos fordítása, valamint szerepelnek benne jelöletlen források Klaus Heinemann német professzor egy 1981-es munkájából is. Az államfő doktori címét az egyetem visszavonta.
Schmitt Pál korábbi köztársasági elnök Pro Universitate díjat vehetett át a Széchenyi István Egyetemen, ahol társadalmi...
Posted by Németh Zoltán, Győr-Moson-Sopron vármegye elnöke on Thursday, March 14, 2024
A győri campuson március 14-én tartottak megemlékezést az 1848-49-es szabadságharcról, melynek keretein belül díjakat és kitüntetéseket is kiosztottak, többek között a korábbi köztársasági elnöknek is. Pro Universitate díjjal olyan egyetemi munkatársakat, polgárokat és közéleti személyiségeket ismernek el, akik munkájukkal hozzájárultak az egyetem hírnevéhez, tekintélyéhez. Schmitt Pált egészen pontosan azért díjazták, mert ő az intézményben működő sportdiplomácia képzés egyik alapítója.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
