2024. március 5-től új köztársasági elnöke van Magyarországnak Sulyok Tamás jogász és alkotmánybíró személyében. A Fidesz-KDNP jelöltjét, a rendszerváltás óta hetedik államfőt rekordgyorsasággal, mindössze két héttel a korábbi köztársasági elnök, Novák Katalin lemondása után választotta meg az országgyűlés 134 igen és 5 nem szavazattal, miközben az ellenzéki pártok, a Demokratikus Koalíció, a Jobbik, a Párbeszéd, a Momentum és az MSZP frakciói még a szavazás előtt kivonultak a teremből.

Kegyelmi botrány

Február elején a 444 írta meg elsőként, hogy 2023. április 27-én a pápalátogatás ürügyén "kiosztott" 22 elnöki kegyelemben részesülő személy között volt Kónya Endre, a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettese is. Ez az a gyermekotthon, ahol Vásárhelyi János, az intézmény igazgatója éveken keresztül szexuálisan zaklatta a gondjaira bízott kiskorú gyerekeket, és akiről a Szabad Európának nyilatkozó egyik áldozat szerint már 1990-ben is nyílt titok volt, hogy "János bácsival vigyázni kell."

Az igazgató ennek ellenére évtizedeken keresztül folytatta a pedofil tevékenységeit, és bár bejelentések már 2011-ben is történtek ellene, az ügy csak 2016-ban kapott nyilvánosságot, miután Vásárhelyi János egyik korábbi áldozata öngyilkos lett, egy másik - szintén érintett - korábban a gyermekotthonban lakó fiatal pedig a hatóságokhoz fordult. A történteket végül a 2016-ban adásba kerülő, az RTL Házon kívül műsorában tárták fel teljesen, 2018-ban pedig a korábbi igazgatót bűnösnek találták folytatólagosan elkövetett szexuális erőszak és szexuális visszaélés bűntettében, valamint szexuális erőszak kísérletében. Tetteiért 8 év szabadságvesztésre és 8 évi közügyektől eltiltásra ítélték, míg a gyermekotthon igazgatóhelyettese, Kónya Endre bűnsegédként 3 év 4 hónap börtönbüntetést kapott.

A vádak szerint azért, mert segített az ügyek eltussolásában többek között azzal is, hogy az egyik áldozat nevében olyan levelet írt, amiben azt állította, az áldozat hazudott arról, hogy V. János bántalmazta, ezt pedig alá is íratta a fiúval.

Ennek az embernek adott elnöki kegyelmet Novák Katalin 2023 áprilisában, ami végül - az ügy nyilvánosságra kerülése után - 2024. február 10-én a lemondásához vezetett, a kegyelmi döntést pedig még Orbán Viktor miniszterelnök is elítélte, holott a pártja korábban "fake news"-nak nevezte az ügyet nyilvánosságra táró cikket és a sajtóorgánumot is.

Nem sokkal Novák Katalin lemondása után a Fidesz új köztársasági elnök-jelöltet állított Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke személyében. A 67 éves jogász, ügyvéd, jogtudós és alkotmányíró, Magyarország 1989 óta hetedik köztársasági elnöke a hvg360 portréja szerint egy ideig az üzleti életben tevékenykedett, de a 90-es évek végén ő volt Bartha László fideszes szegedi polgármester önkormányzati jogi tanácsadója is, volt óraadó a Szegedi Tudományegyetemen, 2016-tól pedig az Alkotmánybíróság elnöke lett.

"Magyarországon olyan személyeket szoktak jelölni, akik a közéleti, tudományos, kulturális vagy politikai szerepvállalásukkal már valamilyen ismertségre és elismertségre tettek szert, és alkalmasak lehetnek a politikai közösség egészének a képviseletére, tehát hitelesen tudják betölteni a politikai pártatlanság szerepét. Ilyen értelemben az elnöki szerepkör a hagyományos monarchia vagyis a király szerepköréhez hasonlítható. Ha például egy király látogat Magyarországra, ahogyan ez például II. Erzsébet királynő személyében meg is történt 1993-ban, elsősorban az elnök fogadja"

- nyilatkozta lapunknak a köztársasági elnök személyéről Szilágyi-Gál Mihály, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének, és a Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének adjunktusa.

A szakember szerint a megválasztás módja Magyarországon úgy történik, hogy a kormánypártok és az ellenzék is állítanak 1-1 közös jelöltet, amelyről aztán a parlament szavaz, és a kétharmados többséget elnyerő személyt választják meg köztársasági elnökké. Nálunk a kétharmados Fidesz-KDNP többség miatt egyértelmű, hogy a kormánypárt által jelölt személy győz, ha azonban az első szavazás alkalmával egyik jelöltnek sem lenne kétharmados többsége, Szilágyi-Gál Mihály szerint a második körös szavazás során már elég lenne csak a szavazatok többségét megszerezni.

Ugyanakkor ez nem minden országban van így, és az ellenzék sem alaptalanul követelt közvetlen államfőválasztást, hiszen így választja meg az ország legfőbb emberét többek között Egyesült Államok, Franciaország és Románia is. Az ELTE adjunktusa szerint ugyanakkor ezekben az országokban nagyobb a jogköre az elnöknek, mint nálunk.

"Ezek úgynevezett prezidenciális rendszerek, tehát az elnöknek több a végrehajtó funkciója, mint a magyar rendszerben, amelyben az elnök inkább reprezentál és az aktív politikai szerepkör pedig inkább a miniszterelnöké" - tette hozzá.

Mi a köztársasági elnök feladata?

Éppen azért, mert nálunk inkább a miniszterelnök az igazán aktív politikai szereplő, Novák Katalint - és egyébként az őt megelőző köztársasági elnököket is - gyakran érte az a kritika, hogy élő és lélegző "golyóstollak", akik mindent aláírnak, amit a kétharmados Fidesz-KDNP többségű országgyűlés megszavaz. Szilágyi-Gál Mihály szerint ugyanakkor az államfő személyének függetlennek kell lenni, hiszen míg a miniszterelnök (kormányfő) egy kormányt képvisel, amit egy párt vagy párt koalíció alakított, addig a köztársasági elnök az állam egészét képviseli külföldön és belföldön is, tehát a politikai pártok felett áll.

Civil értelemben a főparancsnoka a hadseregnek, neki kell aláírnia a kérelmezett honosításokat, ő adhat állampolgárságot, állami kitüntetéseket és persze elnöki kegyelmet is, de Szilágyi-Gál Mihály szerint egy régi osztrák császári törvényt követve az egyetemi professzori kinevezéseket is, mindezek mellett pedig kulcsszerepe van a nemzeti ünnepek alkalmával, külföldi államfők és követek fogadásakor, és államközi szerződések megkötésekor.

"Ezért is lehet vétójoga, ami Magyarországon azt jelenti, hogy egy a parlament által megszavazott törvényt visszaküldhet úgynevezett normakontrollra az alkotmánybírósághoz" - mondta az ELTE adjunktusa.

Nem Novák az egyetlen, aki lemondott

Bár Novák Katalin lemondása és azt megelőzően a kegyelmi botrány is nagy port kavart mind a belföldi, mind a külföldi sajtóban, nem ő az első, és valószínűleg nem is az utolsó államfő, aki belebukik valamilyen botrányba.

A sportolóként korábban rendkívül sikeres, a Nemzet Sportolója címmel is kitüntetett Schmitt Pál párbajtörvívó diplomata és közgazdász 2010 és 2012 között volt Magyarország köztársasági elnöke, akiről a hvg.hu feltárta, hogy a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán írt 215 oldalas doktori disszertációjának jelentős része egy bolgár szakember, Nikolaj Georgiev francia nyelven írt munkájának forrásmegjelölés nélküli fordítása, de szerepelnek benne - szintén jelöletlen fordítások - Klaus Heinemann német professzor egy 1981-es munkájából is.

Doktori fokozatát az egyetem visszavonta, köztársasági elnöki pozíciójáról pedig Schmitt Pál 2012. április 2-án lemondott.

Szilágyi-Gál szerint ugyanakkor lemondások, megbukások nemzetközi szinten is állandóan vannak és mindig is voltak. Nemzetközi közegben a leghíresebb valószínűleg Richard Nixon amerikai elnök 1974-es bukása, ismertebb nevén a Watergate-botrány, amikor ugyanis kiderült, hogy öt öltönyös férfi - mint kiderült, az elnök újraválasztási kampányának emberei - betört és poloskákat helyezett el a Watergate hotel egyik, a demokrata párt által használt irodájában, hogy így jussanak illegális információhoz a párt jelöltjéről és Nixon ellenfeléről, John McGovernről.

De csak az elmúlt tíz évben távozott a pozíciójából Hozni Mubarak egyiptomi elnök is az országban zajló polgárháborús helyzet miatt. 2019-ben hasonló okokból mondott le Kazahsztán elnöke is, Giorgio Napolitano pedig 2015-ben az előrehaladott életkora miatt mondott le. De nem ritkaság Nagy-Britanniában sem a miniszterelnökök távozása. 2007-ben a támogatásának elvesztése miatt távozott a miniszterelnöki székből Tony Blair, 2022-ben Boris Johnshon, és ugyanebben az évben Liz Truss is, aki mindössze 45 napig volt az ország miniszterelnöke, ezt követően pedig beismerte, hogy nem tudta teljesíteni az általa tett ígéreteket.

"A lemondás vagy a lemondatás demokráciákban és nem demokráciákban egyaránt előfordul. A lemondások általában valamilyen politikai patthelyzetből (népi vagy politikai osztályban előálló támogatottság hiányából), vagy valamilyen súlyos személyes érintettségből, hibából adódó alkalmatlanság miatt történnek, vagyis, a személyes legitimitás formális vagy morális tarthatatlansága következtében" - jegyezte meg Szilágyi-Gál Mihály.