A hallgatók nyíltabb kommunikációt követelnek az egyetem vezetésétől, szerintük eljött az idő, hogy kritikusan szemléljék a jelenlegi helyzetet.
Feszült hangulatú szenátusi ülésre került sor március 12-én délelőtt a Zeneakadémián, ahol közel hatvan diák is megjelent – értesült róla az Index. Az ülésen beszédet mondott a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) elnöke is, aki többek között nehezményezte, hogy a kancellár egy éve nem jelenik meg a szenátusi üléseken, így nem tudnak tőle személyesen érdemi információkat kapni, és a kérdéseiteket sem tehetik fel.
Az elmúlt időszakban több dolgozó is távozott az egyetemről, erről a HÖK elnöke azt mondta, hogy "a munkatársak távozása és annak körülményei nem csupán egyéni tragédiák, hanem az egyetem egészét érintő problémákat is felvet." Továbbá kiemelte, hogy elvárják az átlátható és nyilt kommunikációt az egyetem vezetésétől, ugyanezt szeretnék a költségvetési és pénzügyi beszámolókkal kapcsolatban is.
"A hallgatói közösség az elmúlt 149 évben nem tapasztalt módon fejezi ki elégedetlenségét, ami tovább súlyosbíthatja az egyetem jelenlegi helyzetét és mélyítheti az intézmény iránti bizalom hiányát, ezáltal országos és nemzetközi botrányt válthat ki. A döntés a kancellár úr kezében van”
– zárta beszédét a HÖK elnöke.
A Zeneakadémián nyár óta viták folynak a rektor személye kürül. Az intézmény élére júliusban írt ki rektori pályázatot a Csák János vezette Kulturális és Innovációs Minisztérium, miután Vigh Andrea hárfaművész, tanszékvezető egyetemi tanár mandátuma ősszel lejárt és a szabályok szerint nem is pályázhatott újra. Bár a rektori pályázatról elvileg a minisztérium egyeztetett a Zeneakadémia testületével, végül mégis olyan kiírást tettek közzé, ami jelentősen megnehezíti és diszkriminálja, hogy ki töltheti be az egyetemet vezető rektor szerepét.
Emiatt a zenepedagógusok, előadók, kutatók és alkotóművészek közös nyilatkozatban tiltakoztak a Kulturális és Innovációs Minisztérium által kiírt rektori pályázat ellen. A pályázat végül eredménytelen lett, az egyetem honlapja szerint a rektori feladatokat jelenleg a rektorhelyettes látja el.
Évekig kiszorultak az iskolákból, most azonban több civil szervezet is abban bízik, hogy ismét tarthat foglalkozásokat a diákoknak. Arról kérdeztük őket, mi történt velük a korlátozások óta, és mit várnak az új tanévtől.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
