Feszült a hangulat a Zeneakadémián: a kancellár egy éve nem jelenik meg a szenátusi üléseken

A hallgatók nyíltabb kommunikációt követelnek az egyetem vezetésétől, szerintük eljött az idő, hogy kritikusan szemléljék a jelenlegi helyzetet.

  • Tornyos Kata

Feszült hangulatú szenátusi ülésre került sor március 12-én délelőtt a Zeneakadémián, ahol közel hatvan diák is megjelent – értesült róla az Index. Az ülésen beszédet mondott a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) elnöke is, aki többek között nehezményezte, hogy a kancellár egy éve nem jelenik meg a szenátusi üléseken, így nem tudnak tőle személyesen érdemi információkat kapni, és a kérdéseiteket sem tehetik fel.

Az elmúlt időszakban több dolgozó is távozott az egyetemről, erről a HÖK elnöke azt mondta, hogy "a munkatársak távozása és annak körülményei nem csupán egyéni tragédiák, hanem az egyetem egészét érintő problémákat is felvet." Továbbá kiemelte, hogy elvárják az átlátható és nyilt kommunikációt az egyetem vezetésétől, ugyanezt szeretnék a költségvetési és pénzügyi beszámolókkal kapcsolatban is.

"A hallgatói közösség az elmúlt 149 évben nem tapasztalt módon fejezi ki elégedetlenségét, ami tovább súlyosbíthatja az egyetem jelenlegi helyzetét és mélyítheti az intézmény iránti bizalom hiányát, ezáltal országos és nemzetközi botrányt válthat ki. A döntés a kancellár úr kezében van”

– zárta beszédét a HÖK elnöke.

A Zeneakadémián nyár óta viták folynak a rektor személye kürül. Az intézmény élére júliusban írt ki rektori pályázatot a Csák János vezette Kulturális és Innovációs Minisztérium, miután Vigh Andrea hárfaművész, tanszékvezető egyetemi tanár mandátuma ősszel lejárt és a szabályok szerint nem is pályázhatott újra. Bár a rektori pályázatról elvileg a minisztérium egyeztetett a Zeneakadémia testületével, végül mégis olyan kiírást tettek közzé, ami jelentősen megnehezíti és diszkriminálja, hogy ki töltheti be az egyetemet vezető rektor szerepét.

Emiatt a zenepedagógusok, előadók, kutatók és alkotóművészek közös nyilatkozatban tiltakoztak a Kulturális és Innovációs Minisztérium által kiírt rektori pályázat ellen. A pályázat végül eredménytelen lett, az egyetem honlapja szerint a rektori feladatokat jelenleg a rektorhelyettes látja el.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.