Anyukád vagy apukád is itt tanult? Ezen az egyetemen pluszpont jár érte

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) közleményében fejezte ki véleményét az egyes egyetemek által kiszabott intézményi pontokkal kapcsolatban.

„Az idei felvételi során több esetben is megjelentek olyan többletpontok, melyek a hallgatók teljesítménye helyett pl. fizetős képzésen való részvételét, vagy szülei korábbi egyetemi jogviszonyát jutalmazzák”

- olvasható a HÖOK február 28-án kiadott közleményében, amelyre az rtl.hu figyelt fel.

A megváltozott felvételi pontszámítás miatt 2024-től az egyetemek saját maguk dönthetik el, hogy mire adnak többletpontokat. Ennek kapcsán már mi is beszámoltunk több érdekes lehetőségről is, amivel a felvételiző pluszpontot szerezhet.

A HÖOK egyetért azzal, hogy a felvételizők teljesítményét ne csak a középiskolai eredmények alapján osztályozzák, azonban kiemelték, hogy a pontszámok mögött a fiatalok tehetségének és szorgalmának kell állnia.

Bár nem neveztek meg senkit, az rtl.hu kiemelte a Dunaújvárosi Egyetem honlapján megtalálható információt, miszerint a felvételizőnek 15 pluszpont jár azért, ha családtagja – nagyszülő, szülő, gyerek, testvér, valamint házastárs – az intézményben tanult.

A szervezet 6 pontban közölte állásfoglalását a többletpontokkal kapcsolatban, amelyben kijelentették:

„A HÖOK azzal a feltétellel támogatja a területi szempontokat figyelembe vevő, valamint az intézményi identitáshoz kötődő jogcímeket, amennyiben a különböző jogcímek összpontszáma nem éri el a sikeres emelt szintű érettségire, nyelvvizsgára, vagy tudományos, sport vagy művészeti versenyen elért helyezésre járó pontszámot.”

 

 

Hozzászólások

Gyerekek a politikai kampányokban: „Téves azt gondolni, hogy ha MI által szerkesztett gyerekről van szó, azzal nincs baj”

Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.