A BME dolgozói is bérrendezést követelnek

Nyílt levélben követelnek többek között azonnali 50 százalékos béremelést, mert az egyetemi oktatók alapbére meg sem közelíti a diplomás mérnöki átlagkeresetet.

  • Székács Linda

"Csatlakozva az Eötvös Loránd Tudományegyetem dolgozói kezdeményezéséhez, mi, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem alulírott dolgozói elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a közoktatási szektorban zajló bérrendezéssel egy időben a Fenntartó továbbra sem biztosít forrást a magas színvonalú egyetemi oktatáshoz és kutatáshoz, továbbá a tisztességes bérezéshez és hallgatói juttatásokhoz" - fogalmaznak a lapunkhoz is eljuttatott nyílt levelükben a Budapesti Műszaki Egyetem dolgozói.

Ahogy arról néhány nappal ezelőtt beszámoltunk, több mint ezer dolgozó írta alá az Eötvös Loránd Tudományegyetem azon nyílt levelét, amiben azonnali 50 százalékos béremelést, a bértáblák felülvizsgálását és inflációkövető bérezést követelnek, jelenleg ugyanis egy pedagógusgyakornokként elhelyezkedő pályakezdő többet keres, mint egy záróvizsga bizottság docens elnöke.

Ehhez csatlakozva a BME dolgozói is levelet írtak, amelyet már több mint 750-en írtak alá.

"Az egyetemi oktatók alapbére meg sem közelíti a diplomás mérnöki átlagkeresetet. Egy PhD/DLA fokozattal rendelkező egyetemi adjunktus havi alapilletménye bruttó 277 200 ft ami a munkáltatói döntésen alapuló 40 600 ft, valamint a garantált bérminimumra történő 48 800 ft kiegészítéssel együtt bruttó 366 600 ft. A vezető beosztású egyetemi docensek bruttó garantált havi bére is csupán 535 200 ft. A doktoranduszok - akik általában mind a kutatási, mind az oktatási, mind az adminisztrációs teendőkből kiveszik a részüket - a tanulmányaik első két évében 140 000 ft, második két évében 180 000 ft havi ösztöndíjat kapnak, amelyből képtelenség ma Magyarországon megélni. A dolgozók és doktoranduszok közül sokan a tisztességes megélhetés érdekében másod-, harmadállást kényszerülnek vállalni, ami hamar kiégéshez és az egyetemi pálya elhagyásához vezet" - fogalmaznak.

Hozzáteszik: Magyarországnak érdeke, hogy a műszaki és tudományos képzés minden állami fenntartású egyetemén szűnjön meg a méltatlan bérhelyzet miatt már megindult munkaerő-elvándorlás, az oktatói, valamint az oktatást-kutatást támogató munka méltó ellentételezéssel folyjon, és a tudományos pálya újra vonzóvá váljon, hogy a fiatal oktatók számára is tervezhető legyen a jövő.

Az ELTE-hez hasonlóan követelik tehát, hogy

  • a munkáltatói döntésen alapuló illetmény (a 2021–22-től bevezetett „15+15%”) épüljön be az alapbérbe; és így
  • a garantált alapbérek legalább 50 százalékkal azonnal emelkedjenek minden munkakörben és beosztásban;
  • vizsgálják felül az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblákat;
  • vezessék be a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi bérminimumot, és rögzítsék a bértáblában;
  • igazítsák ehhez a doktoranduszok ösztöndíját; és
  • legyen inflációkövető garantált éves emelés.

 

Hozzászólások

A sötét anyagot is kutatta az új felsőoktatási államtitkár: mit kell tudni Katz Sándorról?

Lannert Judit bejelentette, hogy Katz Sándor lesz az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára. A nemzetközileg ismert elméleti részecskefizikus az Magyar Tudományos Akadémia egyik legfiatalabban megválasztott tagja, kutatásai során pedig a sötét anyaghoz kapcsolódó elméleti kérdésekkel és a kvark-gluon plazma vizsgálatával is foglalkozott.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.