Egységes bértáblát követel az egyetemeken a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete

Béremelést követelnek az állami fenntartásban maradt egyetemek oktatói, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint egységes bértáblára lenne szükség.

  • Eduline/MTI

A modellváltáson átesett és az állami fenntartásban maradt egyetemek finanszírozása nagy eltérést mutat. Ennek következtében a dolgozói bérek is különbözőek a magyar felsőoktatási intézményekben. Ezért is követel egységes bérminimumot tartalmazó bértáblát minden felsőoktatási intézménybe a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete – írják az MTI-nek elküldött közleményükben.

Nemrég írtuk meg, hogy bérrendezést követel az ELTE több mint ezer dolgozója, mert méltatlannak tartják az állami felsőoktatási intézményekben dolgozók fizetését. Azóta pedig már a BME oktatói is hasonló aláírásgyűjtésbe kezdtek. Arra is kitértek, hogy fontosnak és régóta időszerűnek tartották a közoktatásban dolgozók béremelését, viszont bérfeszültséget okoz, hiszen egy záróvizsga-bizottság docens elnökének ma kevesebb a bére (bruttó 504 480 Ft), mint a sikeres záróvizsgájának másnapján pedagógusgyakornokként elhelyezkedő pályakezdőnek (bruttó 528 ezer forint).

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete már többször felvetette egy egységes bértábla bevezetésének szükségességét, amelynek tartalmaznia kellene minden beosztáshoz egy bérminimumot az oktatók, illetve az oktatást-kutatást közvetlen segítők vonatkozásában a leendő bértábla értékállóságának megtartása érdekében.

 

 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.