A Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetemen 651-ről mindössze 81 főre, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen pedig 3507-ről 2060-ra csökkentette a kormány a felvehető hallgatól keretszámát a pedagógusképzéseken, de a Szegedi Tudományegyetem sem járt jobban, tavalyhoz képest 769 fővel kevesebb új hallgatót vehetnek fel a 2024 szeptemberében induló pedagógusképzéseikre.

Az idei keretszámok látványos újraosztásáról hétfőn már hosszasan írtunk, táblázatban összefoglalva többek között azt is, hogy az elmúlt egy évben hogyan változtak a keretszámok a hazai felsőoktatási intézményekben.

A cikkünkben egyértelműen kirajzolódik, hogy 2024-ben a kormány valamiért a vidéki, valamint a kisebb egyetemeket és főiskolákat részesíti előnyben, és míg az ország legnagyobb és legnépszerűbb egyetemének keretszámát egy év alatt 12 580-ról 10 820-ra csökkentették, addig például a Debreceni Egyetemét közel kétezer, a Miskolci Egyetemét pedig ezer fővel növelték.

A felvi.hu-n nyilvánosan elérhető adatokból pedig az is látszódik, hogy a keretszámokkal leginkább a pedagógusképzéseken játszadoztak, és míg a fentebb említett két fővárosi intézménytől, valamint a legnagyobb vidéki egyetemtől rengeteg férőhelyet elvettek, addig a Debreceni Egyetem pedagógusképzéseken elérhető férőhelyek számát a tavalyi 1358-ról idén 2196 főre növelték, a Miskolci Egyetemét 539-ről 1378-ra, de bőven kapott a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem is, ahol a tavalyi 275 férőhely helyett idén már 520-ra pályázhatnak a pedagógusképzésekre jelentkezők, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen pedig 915 főre növelték a tavalyi 155 férőhelyet.

Mindezekhez érdemes hozzátenni, hogy a tavalyi felvételi statisztikák alapján az Eötvös Loránd Tudományegyetemre több mint 31 700 hallgató próbált bekerülni, közülük 5508-an valamilyen pedagógusképzésre. Ellenben a Debreceni Egyetem pedagógusképzéseire csak 2558 fő próbált bejutni.

A pedagógusképzéseken elérhető férőhelyek számainak változásait az alábbi táblázatban nézhetitek meg:

A férőhelyek újraosztásával kapcsolatban és annak okairól a múlt hét folyamán több kérdést is küldtünk az illetékes Kulturális- és Innovációs Minisztériumnak, ezekre azonban választ egyelőre nem kaptunk. Amennyiben válaszolnak, frissítjük cikkünket.

Frissítés (2024.02.07)

Megkeresésünkre a Kulturális és Innovációs Minisztérium az alábbi választ adta:

"Míg 2010-ben 10 diákból 7 kezdhette meg állami ösztöndíjasként a tanulmányait, addig ez az arány az elmúlt években 10-ről 8-ra emelkedett. Átlagosan egy állami ösztöndíjas diák tanulmányait a képzési időszaka alatt 6 millió forinttal támogatja az állam. A megújult felsőoktatásban a modellváltott egyetemek és az egyházi fenntartásúak esetében a hosszú távú közfeladat-finanszírozási szerződésekben van rögzítve az adott képzési területekhez kapcsolódó állami ösztöndíjak száma, míg az államiak esetében az állam ezt fenntartóként határozza meg. A felvételi során az előzetesen közölt kapacitások között a jelentkezések száma, valamint elért eredmények alapján az egyetem kezdeményezésére átcsoportosítás, emelés lehetséges, így a végleges állami ösztöndíjas helyek július végén kerülnek majd meghatározásra."