Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Egy év alatt 3507-ről 2060-ra csökkentette az Eötvös Loránd Tudományegyetem pedagógusképzéseinek keretszámát, de nem az ELTE az egyetlen intézmény, ahol nagyot csökkentek az elérhető férőhelyek, míg más egyetemeken feltűnően sokkal nőttek.
A Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetemen 651-ről mindössze 81 főre, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen pedig 3507-ről 2060-ra csökkentette a kormány a felvehető hallgatól keretszámát a pedagógusképzéseken, de a Szegedi Tudományegyetem sem járt jobban, tavalyhoz képest 769 fővel kevesebb új hallgatót vehetnek fel a 2024 szeptemberében induló pedagógusképzéseikre.
Az idei keretszámok látványos újraosztásáról hétfőn már hosszasan írtunk, táblázatban összefoglalva többek között azt is, hogy az elmúlt egy évben hogyan változtak a keretszámok a hazai felsőoktatási intézményekben.
A cikkünkben egyértelműen kirajzolódik, hogy 2024-ben a kormány valamiért a vidéki, valamint a kisebb egyetemeket és főiskolákat részesíti előnyben, és míg az ország legnagyobb és legnépszerűbb egyetemének keretszámát egy év alatt 12 580-ról 10 820-ra csökkentették, addig például a Debreceni Egyetemét közel kétezer, a Miskolci Egyetemét pedig ezer fővel növelték.
A felvi.hu-n nyilvánosan elérhető adatokból pedig az is látszódik, hogy a keretszámokkal leginkább a pedagógusképzéseken játszadoztak, és míg a fentebb említett két fővárosi intézménytől, valamint a legnagyobb vidéki egyetemtől rengeteg férőhelyet elvettek, addig a Debreceni Egyetem pedagógusképzéseken elérhető férőhelyek számát a tavalyi 1358-ról idén 2196 főre növelték, a Miskolci Egyetemét 539-ről 1378-ra, de bőven kapott a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem is, ahol a tavalyi 275 férőhely helyett idén már 520-ra pályázhatnak a pedagógusképzésekre jelentkezők, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen pedig 915 főre növelték a tavalyi 155 férőhelyet.
Mindezekhez érdemes hozzátenni, hogy a tavalyi felvételi statisztikák alapján az Eötvös Loránd Tudományegyetemre több mint 31 700 hallgató próbált bekerülni, közülük 5508-an valamilyen pedagógusképzésre. Ellenben a Debreceni Egyetem pedagógusképzéseire csak 2558 fő próbált bejutni.
A pedagógusképzéseken elérhető férőhelyek számainak változásait az alábbi táblázatban nézhetitek meg:
Intézmények | Keretszám a pedagógusképzéseken 2023-ban | Keretszám a pedagógusképzéseken 2024-ben |
Apor Vilmos Katolikus Főiskola | 225 | 139 |
Budapesti Gazdasági Egyetem | 60 | 60 |
Brenner János Hittudományi Főiskola | 22 | 6 |
Budapest Cirkuszművészeti és Kortárstánc Főiskola | 20 | 20 |
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem | 615 | 81 |
Debreceni Egyetem | 1358 | 2196 |
Debreceni Református Hittudományi Egyetem | 80 | 120 |
Dunaújvárosi Egyetem | 180 | 150 |
Egri Hittudományi Főiskola | 10 | 0 |
Evangélikus Hittudományi Egyetem | 165 | 30 |
Eötvös József Főiskola | 160 | 241 |
Eszterházy Károly Katolikus Egyetem | 1245 | 1112 |
Eötvös Loránd Tudományegyetem | 3507 | 2060 |
Gál Ferenc Egyetem | 415 | 231 |
Károli Gáspár Református Egyetem | 665 | 627 |
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem | 167 | 76 |
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem | 275 | 520 |
Miskolci Egyetem | 539 | 1378 |
Milton Friedman Egyetem | 30 | 21 |
Magyar Képzőművészeti Egyetem | 35 | 42 |
Moholy-Nagy Művészeti Egyetem | 15 | 16 |
Magyar Táncművészeti Egyetem | 42 | 66 |
Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem | 155 | 915 |
Nyíregyházi Egyetem | 437 | 594 |
Óbudai Egyetem | 54 | 125 |
Pannon Egyetem | 209 | 193 |
Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola | 39 | 6 |
Pázmány Péter Katolikus Egyetem | 431 | 300 |
Pécsi Tudományegyetem | 1572 | 1679 |
Semmelweis Egyetem | 120 | 115 |
Soproni Egyetem | 486 | 589 |
Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola | 165 | 30 |
Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola | 40 | 30 |
Széchenyi István Egyetem | 306 | 567 |
Szegedi Tudományegyetem | 1492 | 723 |
Tokaj-Hegyalja Egyetem | 90 | 125 |
Veszprémi Érseki Főiskola | 25 | 25 |
A férőhelyek újraosztásával kapcsolatban és annak okairól a múlt hét folyamán több kérdést is küldtünk az illetékes Kulturális- és Innovációs Minisztériumnak, ezekre azonban választ egyelőre nem kaptunk. Amennyiben válaszolnak, frissítjük cikkünket.
Frissítés (2024.02.07)
Megkeresésünkre a Kulturális és Innovációs Minisztérium az alábbi választ adta:
"Míg 2010-ben 10 diákból 7 kezdhette meg állami ösztöndíjasként a tanulmányait, addig ez az arány az elmúlt években 10-ről 8-ra emelkedett. Átlagosan egy állami ösztöndíjas diák tanulmányait a képzési időszaka alatt 6 millió forinttal támogatja az állam. A megújult felsőoktatásban a modellváltott egyetemek és az egyházi fenntartásúak esetében a hosszú távú közfeladat-finanszírozási szerződésekben van rögzítve az adott képzési területekhez kapcsolódó állami ösztöndíjak száma, míg az államiak esetében az állam ezt fenntartóként határozza meg. A felvételi során az előzetesen közölt kapacitások között a jelentkezések száma, valamint elért eredmények alapján az egyetem kezdeményezésére átcsoportosítás, emelés lehetséges, így a végleges állami ösztöndíjas helyek július végén kerülnek majd meghatározásra."
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.