Épp a legnagyobb pedagógusképző egyetemtől vettek el 1500 férőhelyet

Egy év alatt 3507-ről 2060-ra csökkentette az Eötvös Loránd Tudományegyetem pedagógusképzéseinek keretszámát, de nem az ELTE az egyetlen intézmény, ahol nagyot csökkentek az elérhető férőhelyek, míg más egyetemeken feltűnően sokkal nőttek.

  • Székács Linda

A Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetemen 651-ről mindössze 81 főre, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen pedig 3507-ről 2060-ra csökkentette a kormány a felvehető hallgatól keretszámát a pedagógusképzéseken, de a Szegedi Tudományegyetem sem járt jobban, tavalyhoz képest 769 fővel kevesebb új hallgatót vehetnek fel a 2024 szeptemberében induló pedagógusképzéseikre.

Az idei keretszámok látványos újraosztásáról hétfőn már hosszasan írtunk, táblázatban összefoglalva többek között azt is, hogy az elmúlt egy évben hogyan változtak a keretszámok a hazai felsőoktatási intézményekben.

A cikkünkben egyértelműen kirajzolódik, hogy 2024-ben a kormány valamiért a vidéki, valamint a kisebb egyetemeket és főiskolákat részesíti előnyben, és míg az ország legnagyobb és legnépszerűbb egyetemének keretszámát egy év alatt 12 580-ról 10 820-ra csökkentették, addig például a Debreceni Egyetemét közel kétezer, a Miskolci Egyetemét pedig ezer fővel növelték.

A felvi.hu-n nyilvánosan elérhető adatokból pedig az is látszódik, hogy a keretszámokkal leginkább a pedagógusképzéseken játszadoztak, és míg a fentebb említett két fővárosi intézménytől, valamint a legnagyobb vidéki egyetemtől rengeteg férőhelyet elvettek, addig a Debreceni Egyetem pedagógusképzéseken elérhető férőhelyek számát a tavalyi 1358-ról idén 2196 főre növelték, a Miskolci Egyetemét 539-ről 1378-ra, de bőven kapott a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem is, ahol a tavalyi 275 férőhely helyett idén már 520-ra pályázhatnak a pedagógusképzésekre jelentkezők, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen pedig 915 főre növelték a tavalyi 155 férőhelyet.

Mindezekhez érdemes hozzátenni, hogy a tavalyi felvételi statisztikák alapján az Eötvös Loránd Tudományegyetemre több mint 31 700 hallgató próbált bekerülni, közülük 5508-an valamilyen pedagógusképzésre. Ellenben a Debreceni Egyetem pedagógusképzéseire csak 2558 fő próbált bejutni.

A pedagógusképzéseken elérhető férőhelyek számainak változásait az alábbi táblázatban nézhetitek meg:

Intézmények

Keretszám a pedagógusképzéseken 2023-ban

Keretszám a pedagógusképzéseken 2024-ben

Apor Vilmos Katolikus Főiskola

225

139

Budapesti Gazdasági Egyetem

60

60

Brenner János Hittudományi Főiskola

22

6

Budapest Cirkuszművészeti és Kortárstánc Főiskola

20

20

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

615

81

Debreceni Egyetem

1358

2196

Debreceni Református Hittudományi Egyetem

80

120

Dunaújvárosi Egyetem

180

150

Egri Hittudományi Főiskola

10

0

Evangélikus Hittudományi Egyetem

165

30

Eötvös József Főiskola

160

241

Eszterházy Károly Katolikus Egyetem

1245

1112

Eötvös Loránd Tudományegyetem

3507

2060

Gál Ferenc Egyetem

415

231

Károli Gáspár Református Egyetem

665

627

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem

167

76

Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

275

520

Miskolci Egyetem

539

1378

Milton Friedman Egyetem

30

21

Magyar Képzőművészeti Egyetem

35

42

Moholy-Nagy Művészeti Egyetem

15

16

Magyar Táncművészeti Egyetem

42

66

Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem

155

915

Nyíregyházi Egyetem

437

594

Óbudai Egyetem

54

125

Pannon Egyetem

209

193

Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola

39

6

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

431

300

Pécsi Tudományegyetem

1572

1679

Semmelweis Egyetem

120

115

Soproni Egyetem

486

589

Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola

165

30

Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola

40

30

Széchenyi István Egyetem

306

567

Szegedi Tudományegyetem

1492

723

Tokaj-Hegyalja Egyetem

90

125

Veszprémi Érseki Főiskola

25

25

A férőhelyek újraosztásával kapcsolatban és annak okairól a múlt hét folyamán több kérdést is küldtünk az illetékes Kulturális- és Innovációs Minisztériumnak, ezekre azonban választ egyelőre nem kaptunk. Amennyiben válaszolnak, frissítjük cikkünket.

Frissítés (2024.02.07)

Megkeresésünkre a Kulturális és Innovációs Minisztérium az alábbi választ adta:

"Míg 2010-ben 10 diákból 7 kezdhette meg állami ösztöndíjasként a tanulmányait, addig ez az arány az elmúlt években 10-ről 8-ra emelkedett. Átlagosan egy állami ösztöndíjas diák tanulmányait a képzési időszaka alatt 6 millió forinttal támogatja az állam. A megújult felsőoktatásban a modellváltott egyetemek és az egyházi fenntartásúak esetében a hosszú távú közfeladat-finanszírozási szerződésekben van rögzítve az adott képzési területekhez kapcsolódó állami ösztöndíjak száma, míg az államiak esetében az állam ezt fenntartóként határozza meg. A felvételi során az előzetesen közölt kapacitások között a jelentkezések száma, valamint elért eredmények alapján az egyetem kezdeményezésére átcsoportosítás, emelés lehetséges, így a végleges állami ösztöndíjas helyek július végén kerülnek majd meghatározásra."

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.