A HVG rangsorainak összeállítója és az ELTE egyetemi docense, Fábri György szerint felesleges frusztrációt okoz és irreális cél, hogy 2030-ra legyen magyar egyetem a globális egyetemi rangsorok élén, ez viszont egyáltalán nem baj.
Az első százra nincs esélyünk, de ez egyáltalán nem baj - jelentette ki Fábri György egyetemi docens, az ELTE PPK oktatója a globális egyetemi rangsorokkal kapcsolatban a CEU Határtalan Tudás nevű sorozatának szerdai eseményén.
Az ELTE PPK Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézetének oktatója "Lesz elsőszázas magyar egyetem? / és miért nem baj, hogy nem? – magyar egyetemek pozíciói a globális rangsorokban" címmel tartott előadást az eseményen, amit rögtön azzal kezdett, hogy a kormány azon célkitűzése, ami szerint 2030-ra lesz magyar egyetem a globális felsőoktatási rangsorok első száz helyezése között, teljesen irreális.
A HVG rangsorainak összeállítója szerint ennek fő oka, hogy a globális felsőoktatási rangsorok legfőbb mutatója a publikációk száma és az intézményben oktató egyetemi tanárok, kutatók idézettsége, a magyar egyetemeknek azonban nem áll rendelkezésére annyi pénzügyi forrás, ami lehetővé teszi, hogy olyan szintű kutatásokat finanszírozzanak és végezzenek, mint a világrangsorok élén szereplő, jellemzően brit, amerikai és nyugat-európai topegyetemek. Pláne, hogy a magyar intézmények jelenleg a rangsorok 600-800. helyén szerepelnek, egyedül a Semmelweis Egyetem közelíti meg az élmezőnyt a legutóbbi 251-300. helyezésével a Times Higher Education 2024-es világranglistájában.
Fábri szerint az, hogy a kormány ezt a célt tűzte ki "felesleges frusztrációt" okoz, pláne, hogy az intézmények ki vannak téve a rangsorok összeállítóinak és azok módszertanának is, az indexek és mérőszámok pedig bizonyos esetekben akár változhatnak, és változnak is. Példaként hozott erre egy maláj intézményt, ami a 2004-ben megjelent egyik első egyetemi rangsorban az élen szerepelt, egy év múlva viszont a megváltozott módszertan miatt jelentősen visszacsúszott, ennek hatására pedig az ország oktatási minisztere lemondott és öngyilkos lett.
A szakember azt is hozzátette: azért sem érdemes azon rugózni, hogy hol szerepelnek a magyar intézmények a rangsorokban, mivel azok a "posztmodern tömegdemokráciák médiatermékei", amik arra rendkívül jók, hogy az egyetemek reklámcélként használják őket, egyéb esetben viszont - a magyar helyezések tekintetében - csak a mi " kissebbség érzetünket" növelik, az ehhez hasonló tényezőkből pedig Fábri György szerint Kelet-Európában "egyébként is jut nekünk bőven."
Volt egyébként magyar egyetem az első százban, de az mára osztrák lett - utalt a 2018-ban Bécsbe űzött, korábban budapesti székhelyű Közép-európai Egyetemre (CEU).
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A tervek szerint a tárca munkatársai országszerte személyesen keresik fel az iskolákat, hogy közvetlenül ismerjék meg az iskolák mindennapi működését és a helyi problémákat.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Aki tartósan beteg gyereket nevel, pontosan tudja, hogy az igazi teher nem az iskolakezdéskor jelentkezik, hanem az év minden egyes napján. Vélemény.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
