A HVG rangsorainak összeállítója és az ELTE egyetemi docense, Fábri György szerint felesleges frusztrációt okoz és irreális cél, hogy 2030-ra legyen magyar egyetem a globális egyetemi rangsorok élén, ez viszont egyáltalán nem baj.
Az első százra nincs esélyünk, de ez egyáltalán nem baj - jelentette ki Fábri György egyetemi docens, az ELTE PPK oktatója a globális egyetemi rangsorokkal kapcsolatban a CEU Határtalan Tudás nevű sorozatának szerdai eseményén.
Az ELTE PPK Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézetének oktatója "Lesz elsőszázas magyar egyetem? / és miért nem baj, hogy nem? – magyar egyetemek pozíciói a globális rangsorokban" címmel tartott előadást az eseményen, amit rögtön azzal kezdett, hogy a kormány azon célkitűzése, ami szerint 2030-ra lesz magyar egyetem a globális felsőoktatási rangsorok első száz helyezése között, teljesen irreális.
A HVG rangsorainak összeállítója szerint ennek fő oka, hogy a globális felsőoktatási rangsorok legfőbb mutatója a publikációk száma és az intézményben oktató egyetemi tanárok, kutatók idézettsége, a magyar egyetemeknek azonban nem áll rendelkezésére annyi pénzügyi forrás, ami lehetővé teszi, hogy olyan szintű kutatásokat finanszírozzanak és végezzenek, mint a világrangsorok élén szereplő, jellemzően brit, amerikai és nyugat-európai topegyetemek. Pláne, hogy a magyar intézmények jelenleg a rangsorok 600-800. helyén szerepelnek, egyedül a Semmelweis Egyetem közelíti meg az élmezőnyt a legutóbbi 251-300. helyezésével a Times Higher Education 2024-es világranglistájában.
Fábri szerint az, hogy a kormány ezt a célt tűzte ki "felesleges frusztrációt" okoz, pláne, hogy az intézmények ki vannak téve a rangsorok összeállítóinak és azok módszertanának is, az indexek és mérőszámok pedig bizonyos esetekben akár változhatnak, és változnak is. Példaként hozott erre egy maláj intézményt, ami a 2004-ben megjelent egyik első egyetemi rangsorban az élen szerepelt, egy év múlva viszont a megváltozott módszertan miatt jelentősen visszacsúszott, ennek hatására pedig az ország oktatási minisztere lemondott és öngyilkos lett.
A szakember azt is hozzátette: azért sem érdemes azon rugózni, hogy hol szerepelnek a magyar intézmények a rangsorokban, mivel azok a "posztmodern tömegdemokráciák médiatermékei", amik arra rendkívül jók, hogy az egyetemek reklámcélként használják őket, egyéb esetben viszont - a magyar helyezések tekintetében - csak a mi " kissebbség érzetünket" növelik, az ehhez hasonló tényezőkből pedig Fábri György szerint Kelet-Európában "egyébként is jut nekünk bőven."
Volt egyébként magyar egyetem az első százban, de az mára osztrák lett - utalt a 2018-ban Bécsbe űzött, korábban budapesti székhelyű Közép-európai Egyetemre (CEU).
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
