Akár a világ topegyetemeire is kijuthatnak a magyar egyetemisták a hétfőn induló új külföldi csereprogrammal

Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkárral beszélgettünk az Erasmus-ügyről és a január 15-én elstartoló Pannónia Ösztöndíjprogramról.

  • Székács Linda

"Az Európai Bizottság tárgyalási stratégiája az, hogy mindig valami újdonságot, mindig valami olyan dolgot talál ki, amely nehezebbé teszi a megállapodást" - nyilatkozta Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkár az Eduline-nak az idei Educatio oktatási szakkiállításon a befagyasztott Erasmus+ forrásokkal kapcsolatban.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az Európai Bizottság tavaly januárban összeférhetetlenségre hivatkozva befagyasztotta a modellváltáson átesett magyar egyetemek külföldi csereprogramokra költhető forrásait, akadályozva ezzel a magyar egyetemisták és oktatók külföldi mobilitását, az Erasmus+ és a Horizont Európa programok megvalósulását. A Bizottság többek között kifogásolta, hogy a modellváltó egyetemek kuratóriumaiban - akkor még - aktív politikusok is ültek, akik így közpénzek kifizetéséről dönthettek, továbbá a mandátumaik hossza sem volt meghatározva.

Bár az ügggyel kapcsolatban a tárgyalások szinte azonnal megkezdődtek, februárban pedig az összes magas rangú fideszes politikus - többek között Navracsics Tibor, Lázár János, Szijjártó Péter és Varga Judit is - hajlandó volt lemondani a több millió forintos fizetéssel járó pozíciójukról az egyetemi kuratóriumokban, az ügyre azóta sem született megoldás, a novemberi határidő lejárta után pedig három hónap türelmi időt kért a kormány.

Idő közben azonban egy új külföldi csereprogram indulását is bejelentették kifejezetten a modellváltó egyetemek hallgatói és oktatói számára, havi 350-500 forintos ösztöndíjakat ígérve.

"Az Erasmusról folyamatosan tárgyalunk, és ennek a tárgyalásnak az eredményeképpen mindig próbálunk olyan megegyezést kötni, ami a magyar egyetemek, magyar diákok érdekeit szolgálják" - válaszolta Hankó Balázs államtitkár arra a kérdésünkre, hogy az új csereprogram elindítása azt jelenti-e, hogy a Kormány lemondott az Erasmus-ügy megoldásáról, helyette pedig az új, Pannónia Ösztöndíj nevű csereprogram elindítására fókuszál.

Az államtitkár azt is hozzátette: az új csereprogrammal a magyar diákok a világ bármelyik egyetemére, akár az amerikai Borostyán-ligás topegyetemekre is kijuthatnak majd, sőt, a cél az, hogy ez minél többeknek sikerüljön is.

A teljes interjút itt nézhetitek meg:

 

@eduline.hu

Bár az Európai Bizottsággal még mindig nem sikerült megegyezni, januárban a kormány új külföldi csereprogramot indít, kifejezetten a modellváltó egyetemek hallgatói és oktatói számára. Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkárral beszélgettünk az idei Educatio Kiállításon. #educatiokiállítás #erasmus #pannoniaprogram #osztondij #magyar #magyartiktok #fidesz #fy #fyp #egyetem #palyavalasztas

♬ eredeti hang - eduline.hu

A január 15-én induló Pannónia Ösztöndíjprogramról pedig itt olvashattok bővebben:

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.