Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkárral beszélgettünk az Erasmus-ügyről és a január 15-én elstartoló Pannónia Ösztöndíjprogramról.
"Az Európai Bizottság tárgyalási stratégiája az, hogy mindig valami újdonságot, mindig valami olyan dolgot talál ki, amely nehezebbé teszi a megállapodást" - nyilatkozta Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkár az Eduline-nak az idei Educatio oktatási szakkiállításon a befagyasztott Erasmus+ forrásokkal kapcsolatban.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az Európai Bizottság tavaly januárban összeférhetetlenségre hivatkozva befagyasztotta a modellváltáson átesett magyar egyetemek külföldi csereprogramokra költhető forrásait, akadályozva ezzel a magyar egyetemisták és oktatók külföldi mobilitását, az Erasmus+ és a Horizont Európa programok megvalósulását. A Bizottság többek között kifogásolta, hogy a modellváltó egyetemek kuratóriumaiban - akkor még - aktív politikusok is ültek, akik így közpénzek kifizetéséről dönthettek, továbbá a mandátumaik hossza sem volt meghatározva.
Bár az ügggyel kapcsolatban a tárgyalások szinte azonnal megkezdődtek, februárban pedig az összes magas rangú fideszes politikus - többek között Navracsics Tibor, Lázár János, Szijjártó Péter és Varga Judit is - hajlandó volt lemondani a több millió forintos fizetéssel járó pozíciójukról az egyetemi kuratóriumokban, az ügyre azóta sem született megoldás, a novemberi határidő lejárta után pedig három hónap türelmi időt kért a kormány.
Idő közben azonban egy új külföldi csereprogram indulását is bejelentették kifejezetten a modellváltó egyetemek hallgatói és oktatói számára, havi 350-500 forintos ösztöndíjakat ígérve.
"Az Erasmusról folyamatosan tárgyalunk, és ennek a tárgyalásnak az eredményeképpen mindig próbálunk olyan megegyezést kötni, ami a magyar egyetemek, magyar diákok érdekeit szolgálják" - válaszolta Hankó Balázs államtitkár arra a kérdésünkre, hogy az új csereprogram elindítása azt jelenti-e, hogy a Kormány lemondott az Erasmus-ügy megoldásáról, helyette pedig az új, Pannónia Ösztöndíj nevű csereprogram elindítására fókuszál.
Az államtitkár azt is hozzátette: az új csereprogrammal a magyar diákok a világ bármelyik egyetemére, akár az amerikai Borostyán-ligás topegyetemekre is kijuthatnak majd, sőt, a cél az, hogy ez minél többeknek sikerüljön is.
A teljes interjút itt nézhetitek meg:
@eduline.hu Bár az Európai Bizottsággal még mindig nem sikerült megegyezni, januárban a kormány új külföldi csereprogramot indít, kifejezetten a modellváltó egyetemek hallgatói és oktatói számára. Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkárral beszélgettünk az idei Educatio Kiállításon. #educatiokiállítás #erasmus #pannoniaprogram #osztondij #magyar #magyartiktok #fidesz #fy #fyp #egyetem #palyavalasztas
♬ eredeti hang - eduline.hu
A január 15-én induló Pannónia Ösztöndíjprogramról pedig itt olvashattok bővebben:
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
