Ez lesz az Erasmus helyett: január 15-én indul a pályázás a modellváltó egyetemek új külföldi csereprogramjára

Elsősorban a modellváltott intézmények hallgatóinak és munkatársainak kedveznének vele, a célországok között azonban vannak olyanok is, ahol kétséges, hogy a hallgatók biztonságban lennének-e.

  • Székács Linda

2024. január 15-től január 29-ig küldhetik be a külföldi mobilitások megvalósítására vonatkozó pályázataikat a modellváltott intézmények hallgatói, oktatói és munkatársai - olvasható a Tempus Közalapítvány honlapján.

Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkár még novemberben számolt be arról, hogy az Erasmus+ programból tavaly januárban kizárt modellváltó egyetemek hallgatói, oktatói és kutatói számára a kormány egy új külföldi csereprogram koncepcióját fogadta el. Az államtitkár akkor azt is hozzátette: az új program 10 milliárd forintos keretből gazdálkodik, és mintegy 8 ezer diáknak, oktatónak és kutatónak biztosítja majd a külföldi egyetemen töltött félév lehetőségét.

A pályázati felhívás szerint a Pannónia Programban a hallgatók három különböző országcsoport valamelyik célországának egyetemére pályázhatnak, az Egyesült Királyság, Egyesült Államok, Kanada, Japán, Dél-Korea és Hollandia mellett olyan kevésbé biztonságos országokba is, mint Szíria, Nigéria vagy Líbia.

A célországokat az alábbi táblázatban foglalták össze:

Országcsoportok

Célországok
I. országcsoportAusztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Izland, Liechtenstein, Luxemburg, Németország, Norvégia, Svédország, Svájc, Egyesült Királyság, Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Hongkong, Japán, Dél-Korea, Makaó, Szingapúr, Tajvan.
II. országcsoportBosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Bulgária, Csehország, Észtország, Görögország, Spanyolország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Észak-Macedónia, Szerbia, Örményország, Georgia, Moldova, Szíria, Banglades, Bhután, Kambodzsa, Kína, Laosz, Maldív-szigetek, Mianmar, Nepál, Pakisztán, Srí Lanka, Afganisztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Irak, Jemen.
III. országcsoportAlbánia, Azerbajdzsán, Bahrein, Brunei, Egyesült Arab Emírségek, Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Irán, Jordánia, Katar, Kazahsztán, Libanon, Mongólia, Malajzia, Omán, Szaúd-Arábia, Thaiföld, Törökország, Vietnám, Kolumbia, Mexikó, Algéria, Angola, Dél-Afrika, Egyiptom, Líbia, Marokkó, Namíbia, Nigéria, Tunézia.

"Az egyetemi polgároknak nyújtható ösztöndíjak mértéke az egyes földrajzi célterületek tekintetében eltérő, továbbá más komponenseket, így tandíj-kompenzációt, utazási és lakhatási támogatást, esélyegyenlőségi vagy szociális alapú juttatást tartalmazhat" - írják a felhívásban. Ugyanakkor azt is hozzáteszik, hogy a mobilitásokban részt vevő egyetemi polgároknak juttatott támogatás a külföldi tartózkodás többletköltségeihez járul hozzá, nem feltétlenül fedezi az összes felmerülő költséget.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.