A 2024-es általános felvételi eljárásban a mesterképzésekre is február 15-ig lehet leadni a jelentkezéseket. Mutatjuk, hogy mire figyeljetek oda, ha idén felvételiztek.
Kik jelentkezhetnek mesterképzésre?
A mesterképzés a második felsőfokú végzettségi szintet jelenti, amelyre kizárólag akkor jelentkezhettek, ha már rendelkeztek legalább egy felsőfokú végzettséggel, vagy amennyiben még folyamatban vannak az alapszakos tanulmányaitok, legkésőbb 2024. júliusáig záróvizsgáznotok kell és feltölteni a felsőfokú okleveleteket az E-felvételi rendszerébe.
A jelentkezés folyamata
A felsőoktatási intézménybe történő beiratkozás feltétele a megszerzett oklevél bemutatása. Ez azonban csak a felvételi eljárásban való részvételre jogosít.
A mesterképzésre való jelentkezés ugyan úgy, mint az alapszakos, az E-felvételi rendszerében történik. Ebben az esetben is fel kell állítanotok az általatok megjelölt intézmények sorrendjét, rögzítenetek az adatokat és hitelesíteni a jelentkezést. Az E-felvételibe való belépést az ügyfélkapun keresztül tudjátok megtenni, aminek folyamatáról ebben a cikkünkben írtunk.
Milyen dokumentumokat kell feltölteni?
Az alapképzéshez hasonlóan itt is járnak többletpontok a felvételi során, például a nyelvvizsgáért, sport- vagy tanulmányi eredményekért, hátrányos helyzetért, amiknek egy részét külön dokumentummal kell igazolni. Ezekről érdemes a kiválasztott egyetem oldalán tájékozódni, ugyanis lehetnek eltérések abban, hogy melyik egyetem mire ad pluszpontot és ezáltal milyen igazolások szükségesek a jelentkezéshez.
Hány pontot lehet szerezni?
A mesterszakos felvételi során maximum 100 pontot szerezhettek. Ez azért van, mert az alapszak elvégzését követően már nem a középiskolai eredményeitek számítanak, hanem a diplomátok minősítése, a záróvizsgátok, valamint az egyetem által megszabott írásbeli és szóbeli felvételi vizsgák vagy beszélgetések eredményei.
A megváltozott felvételi pontszámítás miatt fontos, hogy mindig az általatok megjelölt egyetemeknek és szakoknak a követelményi rendszerét figyeljétek, mert eltérések lehetnek az egyetemek felvételi folyamatai között.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
