Vidéki egyetemek az élen: itt van a HVG 2024-es oktatói kiválósági rangsora

Van olyan intézmény, ami tavaly még második volt, idén viszont csak a kilencedik lett, mások megőrizték a pozíciójukat, vagy 1-2 helyet előre léptek. Megjelent a HVG Diploma 2024-es különszáma. Mutatjuk az egyetemek oktatói kiválósági rangsorát.

  • Székács Linda

Bár az összesített rangsor és a hallgatói kiválósági rangsor legelejéről letaszíthatatlannak látszik az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a HVG Diploma 2024-es különszámában az egyetemek oktatói kiválósági rangsorának első helyét tavalyhoz hasonlóan idén is a Szegedi Tudományegyetem szerezte meg, amit a tavaly még harmadik Debreceni Egyetem követ, letaszítva a helyéről a veszprémi Pannon Egyetemet, ami így a tavalyi második helyét idén a rangsor kilencedik helyére rontotta. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a harmadik helyen szerepel, ezzel megőrizve a tavalyi pozícióját.

A legjobb egyetemek és főiskolák

A HVG Diploma 2024 kiadványban az összesített intézményi és kari listák mellett számos képzésterületi rangsort is találtok, és megnézhetitek többek között azt is, hogy hallgatói és oktatói kiválóság szempontjából mik a legjobb egyetemek és egyetemi karok.

 

 

HVG

A HVG Diploma 2024 különszámát megvásárolhatjátok az újságárusoknál, vagy akár most, ide kattintva megrendelhetitek.

A teljes listára összesen 25 magyar egyetem került fel, a legjobb tíz sorrendje a következőképp alakul:

  1. Szegedi Tudományegyetem
  2. Debreceni Egyetem
  3. Eötvös Loránd Tudományegyetem
  4. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
  5. Károli Gáspár Református Egyetem
  6. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
  7. Semmelweis Egyetem
  8. Miskolci Egyetem
  9. Pannon Egyetem
  10. Pázmány Péter Katolikus Egyetem és Pécsi Tudományegyetem
A rangsor összeállításakor figyelembe vették a hallgatók létszámát, az egy tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó hallgatók számát, a tudományos fokozattal rendellező oktatók számát és az MTA-címmel rendelkező oktatók arányát. A listában ugyanakkor nem szerepelnek azok az egyetemek, ahol az oktatói létszám 25 fő alatti vagy a hallgatói létszám 500 fő alatt, továbbá a döntő többségében művészeti képzést folytató egyetemeket sem pontozták, többek között a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemet és a Színház- és Filmművészeti Egyetemet se.
Érdekesség egyébként, hogy az egy tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó hallgatók számában a Szegedi Tudományegyetem csak a 11. helyen áll. Ez az arány a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen a legjobb, amit a Soproni Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem követ, amik az összesített listában a tizenkettedik és a tizenötödik helyre kerültek.
A legtöbb MTA-címmel rendelkező oktató viszont Szegeden van, amit az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Pannon Egyetem, majd a Debreceni Egyetem követ.
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.