Ezek a legjobb bölcsészkarok a friss 2024-es HVG-rangsor alapján

A tavalyi évhez hasonlóan ismét az Eötvös Loránd Tudományegyetem két kara vezeti a bölcsészképzéseket indító felsőoktatási intézmények 2024-es HVG-rangsorát. A harmadik helyen pedig a Pécsi Tudományegyetem áll.

Továbbra is nagy sikere van a bölcsészettudományoknak, ami 2023-ban a második legnépszerűbb képzési terület lett az országban, összesen 21 486 jelentkezővel, amiből 9556 fő felvételt is nyert. Első helyen több mint 14 ezren jelölték meg valamelyik bölcsészképzést. Ezekkel az eredményekkel csak a gazdaságtudományoknak sikerült megelőznie a képzésterületet.

A legjobb egyetemek és főiskolák

A HVG Diploma 2024 kiadványban az összesített intézményi és kari listák mellett számos képzésterületi rangsort is találtok, és megnézhetitek többek között azt is, hogy hallgatói és oktatói kiválóság szempontjából mik a legjobb egyetemek és egyetemi karok.

 

<### articleImage ImageID= CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###>

 

A HVG Diploma 2024 különszámát szombattól megvásárolhatjátok az újságárusoknál, vagy akár most, ide kattintva megrendelhetitek.

A 10 legjobb bölcsészkar listája:

1. ELTE-PPK

2. ELTE-BTK

3. PTE-BTK

4. PPKE-BTK

5. KRE-BTK

6. DE-BTK

7. SZTE-BTK

8. EKKE-BMK

9. PE-MFTK

9. SZE-AK

Évek óta az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara vezeti ezt a listát, ugyanis a pszichológia a legnépszerűbb bölcsészképzés az országban. 2023-ban az ELTE pszichológia szakára 452 ponttal lehetett bekerülni.

A második legjobb bölcsészképzés a lista szerint az ELTE Bölcsészettudományi Kar, amit a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara követ. Megelőzve ezzel a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kart, ami 2023-ban a harmadik helyen állt.

Nagyobb változás azonban az idén, hogy egy olyan egyetem is felkerült a top 10-es listára, ami eddig nem szerepelt rajta. Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi és Művészeti Kar idén a 8. helyen áll a hallgatói kiválóság alapján készített HVG ranglistán.

A bölcsészképzések népszerűsége mellett az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a diploma megszerzése után milyen lehetőségeik vannak a végzett hallgatóknak a munkaerőpiacon. A diplomás pályakövetés legfrissebb adatai alapján, amiben a 2019-2020-ban végzett bölcsészhallgatók diploma utáni elhelyezkedéseit vizsgálták, igen meglepő diplomákkal, a keleti nyelvek és kultúrákkal, valamint az újlatin nyelvek és kultúrákkal lehet a legjobban keresni. Míg az elsővel 389 898 forintos, addig a másodikkal 368 893 forintos bruttó átlagjövedelmet lehet szerezni a pályán. A harmadig legjobban fizetett munka már nem okoz nagy meglepetést, ugyanis ez a pszichológia lett, 364 259 forintos bruttó átlagjövedelemmel.

 

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről

 

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.