Katonai infokommunikáció, vezető és rendészeti igazgatási: ezek a legjobban fizető államtudományi képzések

Bruttó 636 ezer forintos átlagjövedelemre számíthatnak azok, akik a legjobban fizető államtudományi területen végeznek.

  • Székács Linda

Az idei általános felvételi eljárásban összesen 1921 fő került be valamilyen államtudományi képzésre, a legöbben a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre.

Azok, akik ide járnak az államtudományi képzések mellett hadtudományi és rendészettudományi képzésekből is válogathatnak, többek között olyan szakokból, mint a katonai logisztika, katonai vezető, nemzetbiztonság és államtudomány.

A Diplomás Pályakövetési Rendszer legfrissebb, a 2019/2020-as tanévben végzett hallgatók tapasztalatain alapuló statisztikái alapján a legjobban fizető friss diplomás államtudományi terület 2022-ben a katonai infokommunikáció volt bruttó 636 ezer forintos átlagjövedelemmel, amin mindössze 17 fő végzett. A végzettek több mint 92 százaléka diplomás munkát végez, az első munkavégzésig eltelt időszak pedig kereken egy hónap.

A második legjobban fizető államtudományi terület a katonai vezető, amin már valamivel többen szereztek diplomát, összesen 30 fő végzett a 2020-as tanévben, akiknek az átlagjövedelmük bruttó 605 ezer forint. A végzettek kevesebb mint egy hónap alatt tudtak elhelyezkedni, 96 százalékuk diplomát igénylő munkakörben. Későbbi tanulmányokat mindössze az alapdiplomát megszerzők 10 százaléka folytat.

A lista harmadik helyére pedig a rendészeti igazgatási alapképzés került fel bruttó 472 ezer forintos átlagjövedelemmel. A végzettek száma ezen a képzésen 2020-ban 72 fő volt, a három felsorolt képzés közül pedig itt van a legnagyobb hajlandóság a későbbi tanulmányok folytatására. A végzettek 44 százaléka választotta, hogy a diplomája megszerzését követően valamilyen más képzésen tanul tovább.

Az elhelyezkedési idő ezen a területen valamivel több, mint egy hónap, azonban csak a végzettek 42,50 százaléka helyezkedett el diplomás munkakörben. 50 százalékuk rendőr, 20 százalékuk szakképzett oktató vagy nevelő, 10 százalék pedig valamilyen magasan képzett ügyintéző lett, akik többségében a közszférában, közigazgatási és védelmi területeken kaptak állást.

bölcsészképzésekről itt, a műszaki képzésekről itt, a gazdasági képzésekről pedig itt olvashattok. Az informatikai képzésekről írt cikkünket ide kattintva éritek el, az agrár szakos diplomákról pedig ebben a cikkünkben olvashattok:

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.