Katonai infokommunikáció, vezető és rendészeti igazgatási: ezek a legjobban fizető államtudományi képzések

Bruttó 636 ezer forintos átlagjövedelemre számíthatnak azok, akik a legjobban fizető államtudományi területen végeznek.

  • Székács Linda

Az idei általános felvételi eljárásban összesen 1921 fő került be valamilyen államtudományi képzésre, a legöbben a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre.

Azok, akik ide járnak az államtudományi képzések mellett hadtudományi és rendészettudományi képzésekből is válogathatnak, többek között olyan szakokból, mint a katonai logisztika, katonai vezető, nemzetbiztonság és államtudomány.

A Diplomás Pályakövetési Rendszer legfrissebb, a 2019/2020-as tanévben végzett hallgatók tapasztalatain alapuló statisztikái alapján a legjobban fizető friss diplomás államtudományi terület 2022-ben a katonai infokommunikáció volt bruttó 636 ezer forintos átlagjövedelemmel, amin mindössze 17 fő végzett. A végzettek több mint 92 százaléka diplomás munkát végez, az első munkavégzésig eltelt időszak pedig kereken egy hónap.

A második legjobban fizető államtudományi terület a katonai vezető, amin már valamivel többen szereztek diplomát, összesen 30 fő végzett a 2020-as tanévben, akiknek az átlagjövedelmük bruttó 605 ezer forint. A végzettek kevesebb mint egy hónap alatt tudtak elhelyezkedni, 96 százalékuk diplomát igénylő munkakörben. Későbbi tanulmányokat mindössze az alapdiplomát megszerzők 10 százaléka folytat.

A lista harmadik helyére pedig a rendészeti igazgatási alapképzés került fel bruttó 472 ezer forintos átlagjövedelemmel. A végzettek száma ezen a képzésen 2020-ban 72 fő volt, a három felsorolt képzés közül pedig itt van a legnagyobb hajlandóság a későbbi tanulmányok folytatására. A végzettek 44 százaléka választotta, hogy a diplomája megszerzését követően valamilyen más képzésen tanul tovább.

Az elhelyezkedési idő ezen a területen valamivel több, mint egy hónap, azonban csak a végzettek 42,50 százaléka helyezkedett el diplomás munkakörben. 50 százalékuk rendőr, 20 százalékuk szakképzett oktató vagy nevelő, 10 százalék pedig valamilyen magasan képzett ügyintéző lett, akik többségében a közszférában, közigazgatási és védelmi területeken kaptak állást.

bölcsészképzésekről itt, a műszaki képzésekről itt, a gazdasági képzésekről pedig itt olvashattok. Az informatikai képzésekről írt cikkünket ide kattintva éritek el, az agrár szakos diplomákról pedig ebben a cikkünkben olvashattok:

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.