Katonai infokommunikáció, vezető és rendészeti igazgatási: ezek a legjobban fizető államtudományi képzések

Bruttó 636 ezer forintos átlagjövedelemre számíthatnak azok, akik a legjobban fizető államtudományi területen végeznek.

  • Székács Linda

Az idei általános felvételi eljárásban összesen 1921 fő került be valamilyen államtudományi képzésre, a legöbben a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre.

Azok, akik ide járnak az államtudományi képzések mellett hadtudományi és rendészettudományi képzésekből is válogathatnak, többek között olyan szakokból, mint a katonai logisztika, katonai vezető, nemzetbiztonság és államtudomány.

A Diplomás Pályakövetési Rendszer legfrissebb, a 2019/2020-as tanévben végzett hallgatók tapasztalatain alapuló statisztikái alapján a legjobban fizető friss diplomás államtudományi terület 2022-ben a katonai infokommunikáció volt bruttó 636 ezer forintos átlagjövedelemmel, amin mindössze 17 fő végzett. A végzettek több mint 92 százaléka diplomás munkát végez, az első munkavégzésig eltelt időszak pedig kereken egy hónap.

A második legjobban fizető államtudományi terület a katonai vezető, amin már valamivel többen szereztek diplomát, összesen 30 fő végzett a 2020-as tanévben, akiknek az átlagjövedelmük bruttó 605 ezer forint. A végzettek kevesebb mint egy hónap alatt tudtak elhelyezkedni, 96 százalékuk diplomát igénylő munkakörben. Későbbi tanulmányokat mindössze az alapdiplomát megszerzők 10 százaléka folytat.

A lista harmadik helyére pedig a rendészeti igazgatási alapképzés került fel bruttó 472 ezer forintos átlagjövedelemmel. A végzettek száma ezen a képzésen 2020-ban 72 fő volt, a három felsorolt képzés közül pedig itt van a legnagyobb hajlandóság a későbbi tanulmányok folytatására. A végzettek 44 százaléka választotta, hogy a diplomája megszerzését követően valamilyen más képzésen tanul tovább.

Az elhelyezkedési idő ezen a területen valamivel több, mint egy hónap, azonban csak a végzettek 42,50 százaléka helyezkedett el diplomás munkakörben. 50 százalékuk rendőr, 20 százalékuk szakképzett oktató vagy nevelő, 10 százalék pedig valamilyen magasan képzett ügyintéző lett, akik többségében a közszférában, közigazgatási és védelmi területeken kaptak állást.

bölcsészképzésekről itt, a műszaki képzésekről itt, a gazdasági képzésekről pedig itt olvashattok. Az informatikai képzésekről írt cikkünket ide kattintva éritek el, az agrár szakos diplomákról pedig ebben a cikkünkben olvashattok:

 

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.