Tanév közben is jelentkezhettek az egyetemi kollégiumokba

A félév során is bármikor jelentkezhettek kollégiumba, amire a várólistás felvételin van lehetőségetek. Mutatjuk, mit érdemes róla tudnotok.

Kollégiumi férőhelyre mindig az adott félév kezdete előtt van lehetőség jelentkezni, ez azonban nem jelenti azt, hogy félév közben ne lehetne kollégiumi lakhatásra pályázni azoknak a hallgatóknak, akik valamilyen okból kifolyólag csak az általános jelentkezés után jöttek rá, hogy mégis szükségük lenne kollégiumi szobára. A legtöbb egyetemen a félév során bármikor elindíthatjátok a jelentkezést, azonban ebben az esetben számolnotok kell némi várakozási idővel, és sajnos nem is biztos, hogy kaptok férőhelyet.

Várólistás felvételi

A kollégiumi várólistára a félév során folyamatosan lehet jelentkezni. Az erre beküldött kérvények véleményezése folyamatosan történik, ahogy a hiánypótlásra is végig van lehetőség. Ha sikeresen leadtátok a jelentkezéshez szükséges dokumentumokat, felkerültök a várólistára, ahonnan akkor történik felvétel a kollégiumba, ha egy férőhely felszabadul.

Éppen emiatt a várakozási idő elnyúlhat, kiváltképp akkor, ha sokan mások is az üres helyekre várnak előttetek a listán, ráadásul a várólistás felvételi eljárásban előnyt élveznek azok a hallgatók, akik alanyi jogon jogosultak férőhelyre.

Ha leadjátok a jelentkezéseteket, onnantól kezdve fokozottan figyeljétek, hogy kaptok-e választ, ugyanis például a Debreceni Egyetemen az értesítést követő egy napon belül választ kell adni, vagy automatikusan törlődik a jelentkezés.

A várólistára való jelentkezés módja egyetemenként eltérhet, azért érdemes a konkrét egyetem oldalán tájékozódni a felvételi eljárás menetéről.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.