A Times Higher Education tizenegy friss szakterületi részrangsorából kilencben szerepel az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a jogi részrangsorban ráadásul egyedüli magyar intézményként van az élen.
Ahogy korábban már mi is többször beszámoltunk róla, október 26-án csütörtökön hozták nyilvánosságra a brit Times Higher Education legfrissebb 2024-es felsőoktatási részrangsorait pszichológia, jog, élettudományok, élettelen természettudományok, humán tudományok, neveléstudományok, társadalomtudományok, informatika, üzleti és gazdaságtudományok kategóriákban.
A toplista a THE World University Rankings-nél alkalmazott módszertan szerint készült, többek között tehát az oktatók és a hallgatók arányát, a külföldi oktatók számát, a kutatások és azok idézettségének arányát figyelembe véve, azzal a különbséggel, hogy itt minden szakterület esetében figyelembe vették a terület sajátosságait is.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem tizenegy részrangsorból összesen kilencben szerepel, öt részrangsorban pedig a legjobb magyar eredményt szerezte meg, igaz, két kategóriában osztoznia kell a helyezésen más magyar intézményekkel,
Bölcsészettudományok terén a 401-500. helyén szerepel, a pszichológiai részrangsorban a 301-400. helyre sorolták, az üzleti és gazdasági képzések kategóriájában osztozik a 601-800. helyen a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel, a természettudományok részrangsorában pedig az 501-600. helyen van a Debreceni Egyetemmel együtt, míg a jogi részrangsorban
egyedüli magyar felsőoktatási intézményként a 201-250. helyet szerezte meg,
ami világszinten is jeles teljesítménynek számít.
Arról, hogy pontosan milyen helyezéseket értek el idén a részrangsorokban a magyar egyetemek itt olvashattok, a világ legjobb egyetemeit pedig ebben a cikkünkben gyűjtöttük össze nektek:
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
