Kilenc részrangsorban szerepel, több kategóriában is Magyarország legjobb egyeteme az ELTE

A Times Higher Education tizenegy friss szakterületi részrangsorából kilencben szerepel az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a jogi részrangsorban ráadásul egyedüli magyar intézményként van az élen.

  • Székács Linda

Ahogy korábban már mi is többször beszámoltunk róla, október 26-án csütörtökön hozták nyilvánosságra a brit Times Higher Education legfrissebb 2024-es felsőoktatási részrangsorait pszichológia, jog, élettudományok, élettelen természettudományok, humán tudományok, neveléstudományok, társadalomtudományok, informatika, üzleti és gazdaságtudományok kategóriákban.

A toplista a THE World University Rankings-nél alkalmazott módszertan szerint készült, többek között tehát az oktatók és a hallgatók arányát, a külföldi oktatók számát, a kutatások és azok idézettségének arányát figyelembe véve, azzal a különbséggel, hogy itt minden szakterület esetében figyelembe vették a terület sajátosságait is.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem tizenegy részrangsorból összesen kilencben szerepel, öt részrangsorban pedig a legjobb magyar eredményt szerezte meg, igaz, két kategóriában osztoznia kell a helyezésen más magyar intézményekkel,

Bölcsészettudományok terén a 401-500. helyén szerepel, a pszichológiai részrangsorban a 301-400. helyre sorolták, az üzleti és gazdasági képzések kategóriájában osztozik a 601-800. helyen a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel, a természettudományok részrangsorában pedig az 501-600. helyen van a Debreceni Egyetemmel együtt, míg a jogi részrangsorban

egyedüli magyar felsőoktatási intézményként a 201-250. helyet szerezte meg,

ami világszinten is jeles teljesítménynek számít.

Arról, hogy pontosan milyen helyezéseket értek el idén a részrangsorokban a magyar egyetemek itt olvashattok, a világ legjobb egyetemeit pedig ebben a cikkünkben gyűjtöttük össze nektek:

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István