Itt van a lista minden szükséges többletpontot igazoló dokumentumról.
Előző cikkünkben összeírtuk, milyen kötelezően feltöltendő dokumentumokra van szükségetek a keresztféléves egyetemi jelentkezéshez. Most megmutatjuk, hogy többletpontok elfogadásához miket kell beadnotok.
A felsőoktatási felvételi kormányrendeletben meghatározott, valamint – mesterképzések esetén – a felsőoktatási intézmények által meghatározott többletpontokat csak abban az esetben kapjátok meg, ha megfelel a többletpontot érő jogcím meghatározott feltételeinek, illetve legkésőbb a dokumentumpótlás végső határidejéig megfelelő dokumentummásolattal igazoljátok is a jogosultságot.
1. Nyelvtudás igazolása
Hazai nyelvvizsgák
A jelentkezés során kötelező megadni a nyelvvizsgákkal kapcsolatos következő adatokat: a nyelvvizsga nyelve, szintje, típusa, a bizonyítvány száma, anyakönyvi száma, a bizonyítvány kiállításának dátuma.
Ha a jelentkező egy adott nyelvből külön szóbeli és írásbeli nyelvvizsga-bizonyítvánnyal rendelkezik, azok adatait két külön sorban kell rögzítenie!
A nyelvtudást államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal lehet igazolni. Ilyen okiratnak számítanak:
Ha több nyelvvizsgával is rendelkeztek, abban az esetben is csak a jogszabályban megállapított maximális többletpontot kaphatjátok meg, illetve egy nyelvből kizárólag csak egy jogcímen vagytok jogosultak a többletpontokra.
A 2023. november 15. után kézhez kapott államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványok esetében az ügyintézés során kell megadnia a bizonyítvány adatait (nyelvvizsga nyelve, szintje, típusa, bizonyítvány száma, anyakönyvi száma, kiállításának dátuma).
Akkor van lehetőség a nyelvtudásért járó többletpontok figyelembevételére, ha a közhiteles adatok legkésőbb 2024. január 16-ig beérkeznek a felvételi adatbázisba.
2. Tanulmányi és művészeti versenyeredmény igazolása
Tanulmányi és művészeti versenyeredményért kizárólag az itt meghatározott képzési területek felsőoktatási szakképzésein, alap- és osztatlan képzésein jár többletpont.
Itt találjátok azokat a versenyeken elért eredmények, amik nem évülnek el.
3. Felsőoktatási szakképzés igazolása
A felsőoktatási intézmények által hallgatói jogviszony keretében folytatott képzés, amely oklevél kiadásával zárul (az oklevél felsőfokú végzettségi szintet nem tanúsít). A felsőoktatási szakképzéseket a felsőoktatási intézmények 2013 szeptemberében indították először, tehát nem azonos az ún. felsőfokú szakképzéssel.
Ennek a fajta képzésnek az elvégzését oklevél igazolja, azonban ezt nem kell beküldeni, mivel ezeket az adatokat a Hivatal elektronikus úton veszi át a felsőoktatás információs rendszeréből legkésőbb a ponthatár megállapítása előtt két nappal.
Ha a jelenleg zajló felsőoktatási felvételi eljárás során (az őszi félévben) szerzitek meg a felvételihez szükséges oklevelet, annak adatait az érintett felsőoktatási intézmény rögzíti a felsőoktatás információs rendszerében, ahonnan elektronikusan átveszik a felvételi adatbázisba.
4. Szakképesítés igazolása
A szakképesítés igazolására kizárólag a Magyarországon szerzett OKJ-bizonyítvány és az első ízben 2021 májusában kiállított középfokú szakképzettséget tanúsító oklevél és ugyanezen időponttól kezdődően szakgimnáziumban oktatható szakképesítést igazoló képesítő bizonyítvány fogadható el.
Többletpontot kizárólag azokért a szakképesítésekért kaphattok, amelyek itt megtalálhatók, és csak akkor, ha az érettségi pontjaitokat nem a szakképesítésből számították.
5. Sporteredmény igazolása
A NOB által elismert sportágakban legfeljebb egy, a pontszámítás szempontjából legkedvezőbb eredmény után jár többletpont.
Itt láthatjátok azoknak az szervezeteknek a listáját, amik a sporteredményekről szóló igazolások kiállítására jogosultak. A jelentkezőnek az elért sporteredményről a megfelelő magyarországi szervezet által kiállított igazolást kell benyújtania.
A többletpont-jogosultság igazolására nem fogadható el többek között:
6. Hátrányos helyzet igazolása
A hátrányos helyzet igazolására a jegyző vagy az illetékes gyámhatóság igazolása, illetve határozata fogadható el. Ha az csak rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt állapít meg, a 1997. évi XXXI. törvény 67/A. §-a alapján önmagában hátrányos helyzet igazolására nem fogadható el.
Az igazolási jogcímnek a Tájékoztató megjelenése és 2024. január 9. közötti valamely időtartamban kell fennállnia.
Az igazolást/határozatot akkor lehet elfogadni, ha az tartalmazza:
A jelentkező fogyatékossága, sajátos nevelési igénye kizárólag részletes szakértői véleménnyel igazolható.
A szakértői véleménynek minden esetben tartalmaznia kell a fogyatékosság megnevezését és/vagy a BNO-kódját. Ennek hiányában a dokumentum nem fogadható el. Ha a szakvélemény felülvizsgálatra vonatkozó utalást tartalmaz, a felülvizsgálaton készült szakértői véleményt (kiegészítést, módosítást) is be kell nyújtani. Ugyanakkor a kiegészítés, módosítás kizárólag a részletes szakértői véleménnyel együtt fogadható el.
8. Gyermekgondozás igazolása
Gyermekgondozásért járó többletpontra való jogosultságot itt találjátok.
9. Önkéntes katonai szolgálat igazolása
Az önkéntes katonai szolgálat jogcímén kizárólag az illetékes magyarországi hatósági jogkörrel rendelkező Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság által kiállított igazolás alapján adható többletpont.
Az igazolásmintát a Felvi.hu Kérvénytárából tudjátok letölteni.
További információkat a többletpontok kapcsán a Felvi.hu oldalán találtok.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
