Politikai befolyásról, szorongásról és félelemről számolt be a Matthias Corvinus Collegium (MCC) korábbi ösztöndíjasa, Széchenyi István Amerikában élő leszármazottja, Bence-Xavier Széchenyi.
A fiatal kutató a The Guardianban megjelent hétfői véleménycikkében emlékezett vissza a 2022-ben MCC ösztöndíjasként Magyarországon eltöltött idejéről, melyben az egyetemen szerzett tapasztalati miatt aggodalmát fejezte ki annak külföldi terjeszkedése iránt, ami szerinte Orbán Viktor "befolyásának kiterjesztését szolgálná Európában és azon is túl."
Széchenyi szerint az MCC által biztosított, az ösztöndíjjal tulajdonképpen "együtt járó" fényűző vacsoráknak, külföldi utazásoknak, lakhatásnak, valamint a nemzetközileg is megjelentetett munkáknak ugyanis ára van, mégpedig a jobboldali nézetekhez és a Fidesz-kormány által preferált témákhoz való illeszkedés és alkalmazkodás, amik mind a miniszterelnök politikai pozíciójának megerősítésére szolgálnak.
A témákat gyakran a mentorai javasolták, az előadásokat pedig többnyire fideszes politikusok tartották. Az amerikai-magyar ösztöndíjasnak többek között az ukrán és a szír menekültek összehasonlításáról kellett írnia, megvédve ezzel Orbán Viktor menekültekre vonatkozó 2015-ös döntését, de az is előfordult, hogy egy az orosz olaj vásárlásáról szóló előadást követően egy másik ösztöndíjas arról jelentetett meg cikket, hogy Magyarország helyesen járt el, amikor továbbra is az orosz olaj vásárlása mellett határozott.
"Mint amerikai magyar - aki jól ismeri a magyar történelmet - felismertem, hogy mit csinálnak. Bár nem mindenki értette" - jegyezte meg.
Elmondása szerint Széchenyi ezt követően próbált inkább külföldi, Magyarországot nem érintő témákra fókuszálni, később azonban egy adminisztrátor, majd egy barátja is óvatosságra intette arra hivatkozva, hogy az intézmény "figyeli a munkáját". A fiatal ösztöndíjasnak emiatt a tanulmányai publikálása után előfordult, hogy pánikrohama volt, de az is felmerült benne, hogy esetleg a Pegasus kémszoftverrel lehallgatják, ezért amikor a barátaival volt, a telefonját inkább a táskájában hagyta.
„Az MCC úgy tesz, mintha Magyarország nevében beszélne, és mintha az általa képviselt politikai nézetek egyet jelentenének az egész országgal. Attól félek, hogy a nemzetközi terjeszkedésével csak még inkább a háttérbe szorulnának a magyarországi viszonyok a nemzetközi közvélemény előtt. Magyarország viszont sokkal több, mint az MCC, Orbán Viktor és az általa képviselt szélsőjobboldali politika” - írja Bence-Xavier Széchenyi, aki szerint az MCC által felajánlott lehetőségeket még azoknak is nehéz visszautasítani, akik nem támogatják a jobboldali politikát vagy Orbán Viktor nézeteit, azoknak a diákoknak pedig, akik nem ismerik Magyarországot, vagy korábban még sosem jártak itt, különösen megtévesztő lehet, amiről az MCC-ben hallanak.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
