Decemberben dől el, hogyan finanszírozza az egyetem a külföldi csereprogramokra jelentkező diákok ösztöndíjait.
Biztosított a pénzügyi forrás a tavaszi félévben külföldre készülő hallgatók számára a Budapesti Corvinus Egyetemen - jelent meg az intézmény honlapján.
A bejegyzés szerint a 2023/24-es tanév tavaszi félévében az Erasmus+ csereprogramra készülő hallgatók támogatása három forrásból valósulhat meg:
"A támogatás mindegyik forrás esetén megegyezik az Erasmus+ programban jelenleg elérhető alaptámogatás nagyságával, ám egyéb kiegészítő támogatás (esélyegyenlőségi támogatás, tartós betegség támogatás vagy zöld utazásért járó támogatás) nem feltétlenül kapcsolódik hozzá" - írják.
A pályázókat 2023 decemberéig tájékoztatják arról, hogy milyen forrásból valósulhat meg a kiutazásuk.
Az őszi félév is így zajlik
Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, az áprilisi kuratóriumi ülésén az egyetem fenntartó alapítványa, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány hasonlóan döntött a jelenleg is zajló, őszi félévi kiutazások támogatásáról. A Budapesti Corvinus Egyetem ugyanis egyike annak a 21 alapítványi intézménynek, amiknek az Erasmus és Horizont Európa támogatását az Európai Bizottság még januárban, összeférhetetlenségre hivatkozva befagyasztotta.
Az ügy a tárgyalások ellenére továbbra sem oldódott meg, és bár Navracsics Tibor általában pozitívan nyilatkozik a fejleményekről, Iliana Ivanova, az unió új oktatási biztosjelöltje kevésbé volt bizakodó a helyzettel kapcsolatban.
A jövő évi csereprogramokkal kapcsolatban a Corvinus Egyetem azt írja; bíznak benne, hogy a 2024/25-ös félévben már elérhetőek lesznek az uniós támogatások, de "a nemzetközi részképzéseket akkor is tudja az Egyetem más forrásból ösztöndíjjal támogatni az Erasmus+ támogatáshoz hasonló mértékben, ha a kiutazások idején még nem áll rendelkezésre uniós támogatás."
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
