Minisztériumi támogatásból vagy az alapítvány pénzéből utazhatnak külföldre a tavaszi félévben a Corvinus hallgatói

Decemberben dől el, hogyan finanszírozza az egyetem a külföldi csereprogramokra jelentkező diákok ösztöndíjait.

  • Székács Linda

Biztosított a pénzügyi forrás a tavaszi félévben külföldre készülő hallgatók számára a Budapesti Corvinus Egyetemen - jelent meg az intézmény honlapján.

A bejegyzés szerint a 2023/24-es tanév tavaszi félévében az Erasmus+ csereprogramra készülő hallgatók támogatása három forrásból valósulhat meg:

  • Erasmus+ támogatásból,
  • minisztériumi kiegészítő támogatásból, vagy
  • a fenntartó alapítvány által nyújtott támogatásból.

"A támogatás mindegyik forrás esetén megegyezik az Erasmus+ programban jelenleg elérhető alaptámogatás nagyságával, ám egyéb kiegészítő támogatás (esélyegyenlőségi támogatás, tartós betegség támogatás vagy zöld utazásért járó támogatás) nem feltétlenül kapcsolódik hozzá" - írják.

A pályázókat 2023 decemberéig tájékoztatják arról, hogy milyen forrásból valósulhat meg a kiutazásuk.

Az őszi félév is így zajlik

Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, az áprilisi kuratóriumi ülésén az egyetem fenntartó alapítványa, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány hasonlóan döntött a jelenleg is zajló, őszi félévi kiutazások támogatásáról. A Budapesti Corvinus Egyetem ugyanis egyike annak a 21 alapítványi intézménynek, amiknek az Erasmus és Horizont Európa támogatását az Európai Bizottság még januárban, összeférhetetlenségre hivatkozva befagyasztotta.

Az ügy a tárgyalások ellenére továbbra sem oldódott meg, és bár Navracsics Tibor általában pozitívan nyilatkozik a fejleményekről, Iliana Ivanova, az unió új oktatási biztosjelöltje kevésbé volt bizakodó a helyzettel kapcsolatban.

A jövő évi csereprogramokkal kapcsolatban a Corvinus Egyetem azt írja; bíznak benne, hogy a 2024/25-ös félévben már elérhetőek lesznek az uniós támogatások, de "a nemzetközi részképzéseket akkor is tudja az Egyetem más forrásból ösztöndíjjal támogatni az Erasmus+ támogatáshoz hasonló mértékben, ha a kiutazások idején még nem áll rendelkezésre uniós támogatás."

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.