Minisztériumi támogatásból vagy az alapítvány pénzéből utazhatnak külföldre a tavaszi félévben a Corvinus hallgatói

Decemberben dől el, hogyan finanszírozza az egyetem a külföldi csereprogramokra jelentkező diákok ösztöndíjait.

  • Székács Linda

Biztosított a pénzügyi forrás a tavaszi félévben külföldre készülő hallgatók számára a Budapesti Corvinus Egyetemen - jelent meg az intézmény honlapján.

A bejegyzés szerint a 2023/24-es tanév tavaszi félévében az Erasmus+ csereprogramra készülő hallgatók támogatása három forrásból valósulhat meg:

  • Erasmus+ támogatásból,
  • minisztériumi kiegészítő támogatásból, vagy
  • a fenntartó alapítvány által nyújtott támogatásból.

"A támogatás mindegyik forrás esetén megegyezik az Erasmus+ programban jelenleg elérhető alaptámogatás nagyságával, ám egyéb kiegészítő támogatás (esélyegyenlőségi támogatás, tartós betegség támogatás vagy zöld utazásért járó támogatás) nem feltétlenül kapcsolódik hozzá" - írják.

A pályázókat 2023 decemberéig tájékoztatják arról, hogy milyen forrásból valósulhat meg a kiutazásuk.

Az őszi félév is így zajlik

Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, az áprilisi kuratóriumi ülésén az egyetem fenntartó alapítványa, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány hasonlóan döntött a jelenleg is zajló, őszi félévi kiutazások támogatásáról. A Budapesti Corvinus Egyetem ugyanis egyike annak a 21 alapítványi intézménynek, amiknek az Erasmus és Horizont Európa támogatását az Európai Bizottság még januárban, összeférhetetlenségre hivatkozva befagyasztotta.

Az ügy a tárgyalások ellenére továbbra sem oldódott meg, és bár Navracsics Tibor általában pozitívan nyilatkozik a fejleményekről, Iliana Ivanova, az unió új oktatási biztosjelöltje kevésbé volt bizakodó a helyzettel kapcsolatban.

A jövő évi csereprogramokkal kapcsolatban a Corvinus Egyetem azt írja; bíznak benne, hogy a 2024/25-ös félévben már elérhetőek lesznek az uniós támogatások, de "a nemzetközi részképzéseket akkor is tudja az Egyetem más forrásból ösztöndíjjal támogatni az Erasmus+ támogatáshoz hasonló mértékben, ha a kiutazások idején még nem áll rendelkezésre uniós támogatás."

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.