Konzulens nélkül maradtak a hallgatók az ELTE-n

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyik szakán jelenleg nincs elég szakdolgozati konzulens.

  • Tornyos Kata

"Sajnos időközben a hallgatói létszám túlnőtt az oktatói létszámon. Tíz hallgatónál többel egyszerűen nem lehet felelősségteljesen konzultálni. Így viszont kb. 20 hallgató maradt, akinek nem jutott konzulens"– olvasható az ELTE kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgatóinak kiküldött levélben.

A tanszékvezető hozzátette, hogy jelezték a kari vezetés felé a problémát, amelynek a megoldása folyamatban van: "Mielőbb igyekszünk megoldást találni a helyzetre" – írja.

Az ELTE egyike azon egyetemeknek, amelyek jelenleg nem alapítványi formában működnek, így lényegesen kisebb költésgvetésből kell gazdálkodniuk. Januárban majdnem 650 ELTE-s dolgozó írt közös állásfoglalást az egyetem vezetésének, ebben azt követelték, hogy emeljék az alapbéreket, azok ugyanis nem csak európai vagy közép-európai, de magyarországi összehasonlításban is extrém alacsonyak.

Ferenczi Attila, a Bölcsészettudományi Kar docense a hvg360-nak tavasszal azt mondta, a tanársegédek tavaly decemberben havi nettó 198 ezer forintot kaptak, az adjunktusok alapfizetése pedig a garantált bérminimum összegét, a havi bruttó 296 ezer forintot sem éri el, ami még a béremelés után is éppen csak megegyezik egy részmunkaidős Aldiban dolgozó fizetésével. Emiatt egyes karokra nagyon nehéz, szinte lehetetlen új embert találni.

 

Hozzászólások

„Nagyon gyorsan beszélnek, ha több szót kell beírnom másodpercek alatt, mindig elveszek” – a hallott szövegértés volt a legnehezebb az emelt angolérettségin

Összességében korrekt volt az idei emelt szintű angolérettségi, nem tartogatott sok meglepetést, és „csak egy kicsit volt nehezebb” mint a tavalyi középszintű feladatsor a megkérdezett diákok szerint. Csak a hallott szövegértés tempója volt gyors, és több helyes válasz is lehetséges volt.