Az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyik szakán jelenleg nincs elég szakdolgozati konzulens.
"Sajnos időközben a hallgatói létszám túlnőtt az oktatói létszámon. Tíz hallgatónál többel egyszerűen nem lehet felelősségteljesen konzultálni. Így viszont kb. 20 hallgató maradt, akinek nem jutott konzulens"– olvasható az ELTE kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgatóinak kiküldött levélben.
A tanszékvezető hozzátette, hogy jelezték a kari vezetés felé a problémát, amelynek a megoldása folyamatban van: "Mielőbb igyekszünk megoldást találni a helyzetre" – írja.
Az ELTE egyike azon egyetemeknek, amelyek jelenleg nem alapítványi formában működnek, így lényegesen kisebb költésgvetésből kell gazdálkodniuk. Januárban majdnem 650 ELTE-s dolgozó írt közös állásfoglalást az egyetem vezetésének, ebben azt követelték, hogy emeljék az alapbéreket, azok ugyanis nem csak európai vagy közép-európai, de magyarországi összehasonlításban is extrém alacsonyak.
Ferenczi Attila, a Bölcsészettudományi Kar docense a hvg360-nak tavasszal azt mondta, a tanársegédek tavaly decemberben havi nettó 198 ezer forintot kaptak, az adjunktusok alapfizetése pedig a garantált bérminimum összegét, a havi bruttó 296 ezer forintot sem éri el, ami még a béremelés után is éppen csak megegyezik egy részmunkaidős Aldiban dolgozó fizetésével. Emiatt egyes karokra nagyon nehéz, szinte lehetetlen új embert találni.
Csótánytetem, kavics, üvegszilánk, penészes kenyér – összegyűjtöttük, miket találtak idén a menzán étkező gyanútlan diákok. Volt, ahol több százan megbetegedtek egy vírus és a higiéniai problémák miatt.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.
