Lezárult a Zeneakadémia rektori pályázata, hárman biztosan jelentkeztek rá

Lezárult a Zeneakadémia élére kiírt – második – rektori pályázat: a 2023. augusztus 21-i határidőig legalább hárman biztosan beadták a jelentkezésüket.

  • Tornyos Kata

Ahogy arról már az Eduline-on is beszámoltunk, Vigh Andrea rektor ősszel lejáró mandátuma miatt a minisztérium pályázatot írt ki a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem élére. Ezt azonban nem csak az egyetem 171 munkatársa, de az MTA Zenetudományi Bizottsága és több szervezet is kifogásolta, hiszen a pályázatnak még maga Liszt Ferenc sem felelt volna meg.

A tiltakozást látszólag meghallva Csák János miniszter bejelentette: a korábbi pályázatot visszavonják és új, kibővített kiírást tesznek közzé. Az új pályázat végül július 21-én jelent meg, amiben, bár a jelentkezők körét az előadóművészek mellett kiterjesztik az alkotóművészekre is, le is szűkítik azokra, akik rendelkeznek a Kossuth- vagy Széchenyi-díj, a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, vagy a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj kitüntetések valamelyikével.

Ennek a feltételnek tehát Kutnyánszky Csaba, a Zeneakadémia jelöltje továbbra sem felel meg. Annál inkább Keller András, a Concerto Budapest karmestere, akire a hírek szerint "rászabta" a minisztérium a pályázatot, és aki júliusban Novák Katalin javaslatára, a Kossuth-díjára hivatkozva kapott egyetemi tanári címet.

Jogászokon múlik, hogy érvényes-e Kutnyánszky Csaba jelentkezése

Bár Csák János egy tévéinterjúban az előző pályázat visszavonásáról beszélt, mégsem vették le a Közszolgállás portálról egészen a szerdai jelentkezési határidőig. Az Index úgy tudja, hogy Kutnyánszky be is adta a pályázatát az elvileg visszavont felhívás alapján, amelyet a kulturális tárca érkeztetett is. Jogászoknak kell eldönteniük, hogy az első kiírás érvényesnek mondható-e, mert akkor Kutnyánszky Csaba pályázata is érvényes, és azt az első kiírás alapján kell elbírálni. Illetve az is kérdés, hogy a második pályázat, ami nem a közszolgálati állásportálon, hanem a Belügyminisztérium Rendészeti, Vezetőkiválasztási, Vezetőképzési és Továbbképzési Főosztályának közszolgálati álláspályázatai között jelent meg, érvényes-e, mert a rektori pályázatokat is az előbbin kell meghirdetni.

Tóth Péter zeneszerző is jelentkezett a pályázatra

A Keller András kihívójának is nevezhető pályázó végül Tóth Péter zeneszerző lett, aki az Indexnek elmondta: nem tekinthető az egyetem jelöltjének, hiszen nem született a támogatásáról testületi döntés, de sokan megkeresték a Zeneakadémiáról és rábeszélték, hogy induljon. Tóth Péter két cikluson keresztül volt a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának dékánja, Erkel Ferenc- és Bartók–Pásztory-díjas (ezek a zenei díjak a pályázat szempontjából nem számítanak), emellett érdemes művész is, ami már számít.

 

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Térdepeltetés, megszégyenítés, félelem – Rubovszky Rita volt diákjai szerint bántalmazó légkör uralkodott az iskolában, az egykori igazgató visszautasítja a vádakat

A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.

Féltik az MCC-t a diákok: kezdeményezést indítottak a megőrzéséért, szerintük „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés”

Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.