Útnak indult a BME ötödik kisműholdja a SpaceX rakétájával
Útnak indult a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) ötödik kisműholdja, az MRC-100 magyar idő szerint hétfőn 23:35-kor a kaliforniai Vandenberg-űrközpontból.
Tornyos Kata
A BME műholdját is szállító űreszköz a SpaceX rakétájának felemelkedése utáni nyolcvanadik percben sikeresen levált, a vállalás szerint legkorábban 7 nap múlva állítja pályára a műegyetemi kisműholdat.
Az MRC-100 pályára állása után napelemek segítségével tölti fel az akkumulátorát, mivel az a decemberi kiszállítás és a nagyobb műholdba telepítés óta lemerült. Amint elegendő energiát gyűjt - becslések szerint 7-14 napon belül -, bekapcsolnak a rendszerei, majd megfelelő akkumulátor-töltöttségi szint esetén megkezdi a rádióadást. A vételre és a vezérlésre a földi állomásokon, a BME E épület tetején és Érden minden készen áll - olvasható az MTI-n a BME közleménye alapján.
A BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék oktatói, kutatói és hallgatói hároméves közös munkájának eredményeként elkészült kisműhold nevét a Műegyetemi Rádió Club (MRC) tiszteletére kapta, amely 2024-ben lesz százéves.
A kisműholdon, amely a Föld körüli elektroszmogot vizsgálja majd, három másik egyetemen - a Szegedi Tudományegyetemen, a győri Széchenyi István Egyetemen és a Debreceni Egyetemen - készült önálló kísérletek is helyet kaptak.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében - többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint a kormányváltás nemcsak politikai fordulat, hanem egy évtizedes oktatási válság következménye is. Véleménycikkében arról ír: a rendszer saját maga alatt vágta a fát, amikor elhanyagolta az oktatást – és ezzel végső soron a saját bukását készítette elő.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.