Magyar egyetemek is szerepelnek a fenntarthatósági világrangsorban

Az alapján rangsorolják az egyetemeket, hogy mennyit tesznek a globális célok előmozdításáért, beleértve az éghajlatváltozás elleni fellépést, a szegénység elleni küzdelmet és a minőségi oktatást.

  • Tornyos Kata

A Debreceni Egyetem végzett a legjobb helyen a magyar felsőoktatási intézmények közül, összesen 72,7 és 76,7 közötti pontszámot ért el, ezzel az összes vizsgált egyetem közül a 301-400. helyre került. A legtöbb pontot a közgazdasági kutatások, foglalkoztatási gyakorlatuk és a szakmai gyakorlaton részt vevő hallgatók aránya kategóriában kapták.

Őket követi az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az ELTE valahol a 401 és 600. hely között végzett a rangsorban. A békével és az igazságszolgáltatással kapcsolatos kutatás, a kormány tanácsadói szerepvállalása és az akadémiai szabadsággal kapcsolatos politikák kategóriában szerezték a legtöbb pontot.

Több egyetem is van, amelyek hasonló helyezést értek el: az ELTE-t követi a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem. A győri Széchenyi István Egyetemet pedig a 801 és 1000 közötti helyre sorolták teljesítménye alapján.

A "Times Higher Education Impact Rankings" az egyetlen olyan globális teljesítménytáblázat, amely az egyetemeket az Egyesült Nemzetek Fenntartható Fejlődési Céljai (SDG) szerint értékeli. Gondosan kalibrált mutatókat használunk, hogy átfogó és kiegyensúlyozott összehasonlítást biztosítsunk négy területen: kutatás, gondozás, tájékoztatás és oktatás – olvasható a weboldalukon. Az összesített rangsorban 112 ország/régió 1591 egyeteme szerepel.

Az első helyet az ausztrál Western Sydney Egyetem foglalja el. Az ausztrál egyetemek bizonyítottan a legerősebb hatást gyakorlók közé tartoznak, és előkelő helyen szerepelnek az idei top 10-es listán.

A teljes listát innen érhetitek el.

Hozzászólások

Hana György: „Méltóságot, tekintélyt kell adni az oktatásról szóló közbeszédnek”

Az új kormány az elődökétől merőben eltérő kommunikációs stratégiával kezdte meg működését. Az egyes minisztériumok szintjére kiterjesztett hiperaktivitás érezhetően felszabadulást, optimizmust ébresztett és éltet. Különösen az olyan, korábban porig alázott ágazatban, mint az oktatás. Ám pontosan ez a lendület az, ami egy újabb megkerülhetetlen kihívást is előtérbe rántott: az érdemi társadalmi egyeztetés ígéretének beváltását, vagy más szóval „kényszerét”. Ennek, az amúgy pozitív stressznek a kezeléséhez igyekszem az alábbiakban szempontokat adni. Hana György humánökológus, közoktatási vezető véleménycikke.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

Havi 150 ezer forintot is kaphatsz, ha egy évig a következő felvételire készülsz

Ha idén nem sikerült bejutnod arra az egyetemre vagy szakra, amit kinéztél magadnak, vagy anyagi, családi okok miatt eddig nem tudtál továbbtanulni, még nincs minden veszve. A Budapesti Corvinus Egyetem Illyés Gyula Programja egy teljes tanéven át segít felkészülni a következő felvételire – ráadásul havi nettó 150 ezer forintos támogatást, ingyenes kollégiumot és mentorálást is kapsz. Mutatjuk a részleteket.

PSZ: a szakképzésben a felelősség mellett hatáskört is kell adni az iskoláknak

Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.