Az alapján rangsorolják az egyetemeket, hogy mennyit tesznek a globális célok előmozdításáért, beleértve az éghajlatváltozás elleni fellépést, a szegénység elleni küzdelmet és a minőségi oktatást.
A Debreceni Egyetem végzett a legjobb helyen a magyar felsőoktatási intézmények közül, összesen 72,7 és 76,7 közötti pontszámot ért el, ezzel az összes vizsgált egyetem közül a 301-400. helyre került. A legtöbb pontot a közgazdasági kutatások, foglalkoztatási gyakorlatuk és a szakmai gyakorlaton részt vevő hallgatók aránya kategóriában kapták.
Őket követi az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az ELTE valahol a 401 és 600. hely között végzett a rangsorban. A békével és az igazságszolgáltatással kapcsolatos kutatás, a kormány tanácsadói szerepvállalása és az akadémiai szabadsággal kapcsolatos politikák kategóriában szerezték a legtöbb pontot.
Több egyetem is van, amelyek hasonló helyezést értek el: az ELTE-t követi a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem. A győri Széchenyi István Egyetemet pedig a 801 és 1000 közötti helyre sorolták teljesítménye alapján.
A "Times Higher Education Impact Rankings" az egyetlen olyan globális teljesítménytáblázat, amely az egyetemeket az Egyesült Nemzetek Fenntartható Fejlődési Céljai (SDG) szerint értékeli. Gondosan kalibrált mutatókat használunk, hogy átfogó és kiegyensúlyozott összehasonlítást biztosítsunk négy területen: kutatás, gondozás, tájékoztatás és oktatás – olvasható a weboldalukon. Az összesített rangsorban 112 ország/régió 1591 egyeteme szerepel.
Az első helyet az ausztrál Western Sydney Egyetem foglalja el. Az ausztrál egyetemek bizonyítottan a legerősebb hatást gyakorlók közé tartoznak, és előkelő helyen szerepelnek az idei top 10-es listán.
A teljes listát innen érhetitek el.
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
