Az alapján rangsorolják az egyetemeket, hogy mennyit tesznek a globális célok előmozdításáért, beleértve az éghajlatváltozás elleni fellépést, a szegénység elleni küzdelmet és a minőségi oktatást.
A Debreceni Egyetem végzett a legjobb helyen a magyar felsőoktatási intézmények közül, összesen 72,7 és 76,7 közötti pontszámot ért el, ezzel az összes vizsgált egyetem közül a 301-400. helyre került. A legtöbb pontot a közgazdasági kutatások, foglalkoztatási gyakorlatuk és a szakmai gyakorlaton részt vevő hallgatók aránya kategóriában kapták.
Őket követi az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az ELTE valahol a 401 és 600. hely között végzett a rangsorban. A békével és az igazságszolgáltatással kapcsolatos kutatás, a kormány tanácsadói szerepvállalása és az akadémiai szabadsággal kapcsolatos politikák kategóriában szerezték a legtöbb pontot.
Több egyetem is van, amelyek hasonló helyezést értek el: az ELTE-t követi a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem. A győri Széchenyi István Egyetemet pedig a 801 és 1000 közötti helyre sorolták teljesítménye alapján.
A "Times Higher Education Impact Rankings" az egyetlen olyan globális teljesítménytáblázat, amely az egyetemeket az Egyesült Nemzetek Fenntartható Fejlődési Céljai (SDG) szerint értékeli. Gondosan kalibrált mutatókat használunk, hogy átfogó és kiegyensúlyozott összehasonlítást biztosítsunk négy területen: kutatás, gondozás, tájékoztatás és oktatás – olvasható a weboldalukon. Az összesített rangsorban 112 ország/régió 1591 egyeteme szerepel.
Az első helyet az ausztrál Western Sydney Egyetem foglalja el. Az ausztrál egyetemek bizonyítottan a legerősebb hatást gyakorlók közé tartoznak, és előkelő helyen szerepelnek az idei top 10-es listán.
A teljes listát innen érhetitek el.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
