Az alapján rangsorolják az egyetemeket, hogy mennyit tesznek a globális célok előmozdításáért, beleértve az éghajlatváltozás elleni fellépést, a szegénység elleni küzdelmet és a minőségi oktatást.
A Debreceni Egyetem végzett a legjobb helyen a magyar felsőoktatási intézmények közül, összesen 72,7 és 76,7 közötti pontszámot ért el, ezzel az összes vizsgált egyetem közül a 301-400. helyre került. A legtöbb pontot a közgazdasági kutatások, foglalkoztatási gyakorlatuk és a szakmai gyakorlaton részt vevő hallgatók aránya kategóriában kapták.
Őket követi az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az ELTE valahol a 401 és 600. hely között végzett a rangsorban. A békével és az igazságszolgáltatással kapcsolatos kutatás, a kormány tanácsadói szerepvállalása és az akadémiai szabadsággal kapcsolatos politikák kategóriában szerezték a legtöbb pontot.
Több egyetem is van, amelyek hasonló helyezést értek el: az ELTE-t követi a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem. A győri Széchenyi István Egyetemet pedig a 801 és 1000 közötti helyre sorolták teljesítménye alapján.
A "Times Higher Education Impact Rankings" az egyetlen olyan globális teljesítménytáblázat, amely az egyetemeket az Egyesült Nemzetek Fenntartható Fejlődési Céljai (SDG) szerint értékeli. Gondosan kalibrált mutatókat használunk, hogy átfogó és kiegyensúlyozott összehasonlítást biztosítsunk négy területen: kutatás, gondozás, tájékoztatás és oktatás – olvasható a weboldalukon. Az összesített rangsorban 112 ország/régió 1591 egyeteme szerepel.
Az első helyet az ausztrál Western Sydney Egyetem foglalja el. Az ausztrál egyetemek bizonyítottan a legerősebb hatást gyakorlók közé tartoznak, és előkelő helyen szerepelnek az idei top 10-es listán.
A teljes listát innen érhetitek el.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
