Lehet folytatása a megdöbbentő uniós kutatásnak: felmérnék a tagállamok akadémiai szabadságát

Hétfőn mutatták be Európai Parlament kulturális és oktatási szakbizottságában a friss tanulmányt, amiben a magyar eredmények kifejezetten aggasztóak.

  • Eduline

Ahogy mi is megírtuk, Magyarország az egyetlen uniós tagállam, ahol strukturálisan sérül az akadémiai szabadság - legalábbis ez derült ki az Oslói Egyetem professzorainak kutatásából, amit 27 tagállamban végeztek el. Szerintük a CEU Bécsbe költöztetése, a gender tanulmányok megszüntetése és a Színház-és Filmművészeti Egyetem privatizációja mind olyan változtatás, amik aggodalomra adnak okot.

Az ügy azonban itt még nem biztios, hogy véget ér. Miután bemutatták a kutatást a bizottság előtt, az Európai Bizottság képviselője megerősítette - írja a Népszava -, hogy a testület megkezdte az adatgyűjtést arról, hogy EU-szerte hogyan érvényesülnek az akadémiai szabadságot meghatározó feltételek, és jövőre már rendelkezni fog azokkal az információkkal, amelyek lehetővé teszik a tagállamok összehasonlító elemzését. Ez akár azt is jelentheti, hogy még ebben az évben saját akadémiai szabadságindexet akar készíteni a  EU-tagországról.

 

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Campus life
Kovács Dóri

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna