Még mindig nem engedte el a kormány a Fudan Egyetem felépítésének tervét

Tompos Márton Országgyűlési képviselő érdeklődött a kínai egyetem jövőjéről, ami a Kínától felvett 540 milliárd forintos hitel ellenére eddig még nem valósult meg.

  • Eduline

Tájékoztatom, hogy a kormány eleget fog tenni a Fudan Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvény 7.§-a alapján előírt kötelezettségének, miszerint legkésőbb 2024. június 30-ig beszámol az Országgyűlésnek az Intézmény létezésével kapcsolatos beruházás előkészítéséről és a megvalósítás tervezett költségeiről

- válaszolta Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára Tompos Márton, a Momentum országgyűlési képviselőjének kérdésére.

A momentum országgyűlési képviselője azt követően kérdezte a minisztériumot a komány Fudan Egyetemmel kapcsolatos jövőbeli terveiről, hogy a február 25-i kormányinfón Gulyás Gergely azt mondta, a háborús helyzet miatt a kínai egyetem "beruházási stop áldozata lett". Ennek ellenére a kormány nem szüntette meg a Fudan-törvényt, ahogy az eddig körülbelül 600 millió forintnyi közpénzt elnyelő Fudan Hungary Egyetemért Alapítványt sem, holott annak bejelentett címén a képviselő semmit sem talált.

Bár a minisztérium konkrét választ nem adott Tompos Márton kérdésére, úgy tűnik, a "beruházási stop" ellenére a kormány egyelőre nem tett le a kínai egyetem budapesti kampuszának létrehozásáról. Erre utal a hvg.hu észrevétele is, ami szerint az államtitkár által hivatkozott törvényben szereplő eredeti dátum 2022. december 31, amit tehát hivatalos bejelentés nélkül átírtak.

Baranyi Krisztina, az érintett IX. kerület polgármestere februárban azt mondta; reméli, hogy ha lesz is kínai egyetem, az nem a kijelölt területen valósul majd meg, hanem valahol máshol valósul majd meg, hiszen ott egy diákváros felépítését szorgalmaznák.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.