Szakértők szerint "csak a jéghegy csúcsa", hogy aktív politikusok ültek az egyetemi kuratóriumok élén, a probléma ennél sokkal mélyebb.
Még zajlik a kormány javaslatának kiértékelése, de brüsszeli források szerint már találtak kivetnivalót a kormány által benyújtott csomagban – írja a Portfolio.
Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós forrásokért felelős miniszter múlt héten mondta el a Hír TV-nek, hogy a kormány államtitkári szinttől felfelé összeférhetetlennek nyilvánítaná a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványokban a kuratóriumi tagságot a hivatalos tisztséggel, és 6+6 évben maximalizálnák a mandátum időtartamát, így felelnének meg az Európai Bizottságnak, hogy nyárra megérkezzenek a korábban határozatlan időre megvont támogatások az Erasmus+ és Horizont Európa programhoz.
A lap értesülései és Zászkaliczky Márton, a kutatókat tömörítő Akadémiai Dolgozók Fórumának (ADF) tagja szerint ez azonban csak „a jéghegy csúcsa”. A kutató a Science Businessnek azt mondta, szerinte most arról folyik a vita, hogy államtitkárok vagy polgármesterek legyenek-e az alapítványok élén, ez azonban „csak egy trükk”, mert a valódi kérdés valójában az, hogy „kinek kellene kineveznie ezeket a kuratóriumokat, és mekkora hatalommal kellene rendelkezniük ezeknek az alapítványoknak”.
A Science Business szerint közérdekű vagyonkezelő szervezetek más európai országokban is működnek, és az sem ritka, hogy politikusok ülnek az egyetemek kuratóriumaiban, az ADF tagja szerint azonban jelentős a különbség a külföldi és a magyar forma között. Míg ugyanis máshol az aktív politikusok csak felügyeleti vagy tanácsadói szerepeket látnak el, a szenátusok és egyetemi testületek pedig korlátozzák a jogaikat, addig Magyarországon az alapítványok hatalma erősebb az egyetemi szervezeteknél.
Zászkaliczky Márton szerint a legfőbb probléma Magyarországon, hogy az alapítványok tulajdonképpen saját magukat ellenőrzik, hiszen a korábbi tagokat a kormány, az újakat pedig a jelenlegi tagok nevezték ki. Bár papíron így függetlennek számítanak, egy 2022-es jogállamisági jelentésben Brüsszel megállapította, hogy a tagok több mint 70 százaléka vagy a kormánnyal vagy személyesen a miniszterelnökkel áll kapcsolatban.
"A 106 igazgatósági tag közül becslések szerint kevesebb mint 25 százalék rendelkezik tudományos háttérrel, és mindössze három személynek van releváns nemzetközi szakmai karrierje" - áll a jelentésben.
Deák Dániel, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora abszurdnak nevezte a közalapítványi kezelést, mivel szerinte a kormány az alapítványok haszonélvezőivé tette a kuratóriumokat, amelyek amellett, hogy közpénzeket kapnak, azok felhasználásáról is maguk dönthetnek. "Amivel rendelkezünk, az egy vagyonkezelő cég, amelynek megengedik, hogy profitra törekedjen" – mondta a Science Businessnek.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
