Szakértők szerint "csak a jéghegy csúcsa", hogy aktív politikusok ültek az egyetemi kuratóriumok élén, a probléma ennél sokkal mélyebb.
Még zajlik a kormány javaslatának kiértékelése, de brüsszeli források szerint már találtak kivetnivalót a kormány által benyújtott csomagban – írja a Portfolio.
Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós forrásokért felelős miniszter múlt héten mondta el a Hír TV-nek, hogy a kormány államtitkári szinttől felfelé összeférhetetlennek nyilvánítaná a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványokban a kuratóriumi tagságot a hivatalos tisztséggel, és 6+6 évben maximalizálnák a mandátum időtartamát, így felelnének meg az Európai Bizottságnak, hogy nyárra megérkezzenek a korábban határozatlan időre megvont támogatások az Erasmus+ és Horizont Európa programhoz.
A lap értesülései és Zászkaliczky Márton, a kutatókat tömörítő Akadémiai Dolgozók Fórumának (ADF) tagja szerint ez azonban csak „a jéghegy csúcsa”. A kutató a Science Businessnek azt mondta, szerinte most arról folyik a vita, hogy államtitkárok vagy polgármesterek legyenek-e az alapítványok élén, ez azonban „csak egy trükk”, mert a valódi kérdés valójában az, hogy „kinek kellene kineveznie ezeket a kuratóriumokat, és mekkora hatalommal kellene rendelkezniük ezeknek az alapítványoknak”.
A Science Business szerint közérdekű vagyonkezelő szervezetek más európai országokban is működnek, és az sem ritka, hogy politikusok ülnek az egyetemek kuratóriumaiban, az ADF tagja szerint azonban jelentős a különbség a külföldi és a magyar forma között. Míg ugyanis máshol az aktív politikusok csak felügyeleti vagy tanácsadói szerepeket látnak el, a szenátusok és egyetemi testületek pedig korlátozzák a jogaikat, addig Magyarországon az alapítványok hatalma erősebb az egyetemi szervezeteknél.
Zászkaliczky Márton szerint a legfőbb probléma Magyarországon, hogy az alapítványok tulajdonképpen saját magukat ellenőrzik, hiszen a korábbi tagokat a kormány, az újakat pedig a jelenlegi tagok nevezték ki. Bár papíron így függetlennek számítanak, egy 2022-es jogállamisági jelentésben Brüsszel megállapította, hogy a tagok több mint 70 százaléka vagy a kormánnyal vagy személyesen a miniszterelnökkel áll kapcsolatban.
"A 106 igazgatósági tag közül becslések szerint kevesebb mint 25 százalék rendelkezik tudományos háttérrel, és mindössze három személynek van releváns nemzetközi szakmai karrierje" - áll a jelentésben.
Deák Dániel, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora abszurdnak nevezte a közalapítványi kezelést, mivel szerinte a kormány az alapítványok haszonélvezőivé tette a kuratóriumokat, amelyek amellett, hogy közpénzeket kapnak, azok felhasználásáról is maguk dönthetnek. "Amivel rendelkezünk, az egy vagyonkezelő cég, amelynek megengedik, hogy profitra törekedjen" – mondta a Science Businessnek.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
