Négyen is otthagyták kormányzati megbízásukat azért, hogy egyetemi kuratóriumi tagok maradhassanak

Wáberer György után még hárman döntöttek a kuratóriumi tagságuk megtartása mellett.

  • Eduline

Bedros J. Róbert, Guller Zoltán, Szili Katalin és Wáberer György is a kuratóriumi tagságot választotta, és inkább a kormányzati megbízásáról mondott le – számolt be róla a 24.hu.

Korábban már mi is megírtuk, hogy Gulyás Gergely a február 9-i tájékoztatón bejelentette; lemondanak az egyetemek vagyonkezelő alapítványaiban betöltött kuratóriumi tagságaikról a miniszterek, köztük Varga Mihály pénzügyminiszter, Szijjártó Péter külügyminiszter és Varga Judit igazságügyi miniszter is.

„Azt várjuk, hogy minden kormányzati tisztviselő járjon el így, tehát ez vonatkozik az államtitkárokra, helyettes államtitkárokra, közigazgatási államtitkárokra, miniszteri biztosokra, kormánybiztosokra” – fogalmazott a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A 24.hu értesülései szerint azonban néhányan inkább a havi 1-1,5 millió forintos fizetéssel járó kuratóriumi pozíciójuk mellett döntöttek, és a kormányzatban betöltött hivatalos pozícióikról mondtak le. Wáberer György kormánybiztos távozását már múlt héten megírtuk, azóta viszont kiderült, hogy Bedros J. Róbert, Guller Zoltán és Szili Katalin biztosok is inkább kuratóriumi tagok maradnak, és a kormányzati pozícióikról mondanak le.

A Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítvány Guller Zoltánnal kapcsolatban a 24.hu-nak azt mondta; „úgy döntött, hogy a Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnökeként dolgozik tovább, miniszteri biztosi pozíciójáról pedig február 14-én lemondott. A miniszteri biztosi pozíciót átmenetileg a Digitális Magyarország Ügynökség vezérigazgató-helyettese, Bodor József tölti be.”

A lap megkeresésére Szili Katalin és Bedros J. Róbert lemondásával kapcsolatban az érintett alapítványok nem reagáltak, a 24.hu azonban észrevette, hogy nevük már nem szerepel a miniszterelnöki megbízottak között, holott januárban még ott voltak, sőt Szili Katalin február közepén még hivatalos úton is járt Moldovában.

Miért mondtak le?

A hivatalos tisztséget is betöltő kuratóriumi tagok lemondására  azért van szükség, mert január elején az Európai Tanács összeférhetetlenségre hivatkozva befagyasztotta az alapítványi egyetemek Erasmus+ és Horizont Európa támogatását. Navracsics Tibor a Hír TV-nek azt mondta, a probléma megoldására a magyar kormány kompromisszumos csomagot nyújtott be az Európai Uniónak. Ebben az államtitkári szinttől felfelé összeférhetetlennek nyilvánítanák a kuratóriumi tagságot a hivatalos tisztséggel, és 6+6 évben maximalizálnák a kuratóriumi tagság mandátum időtartamát. Az érintett tisztviselőknek tehát választaniuk kell aközött, hogy kuratóriumi tagok vagy kormányzati tisztviselők maradnak.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.