Több online kurzus után a budapesti székhelyükön szerveznek téli egyetemet.
"Láthatatlan egyetemet" indított a CEU az Ukrajnában élő vagy onnan elmenekült diákoknak Budapesten - írja az egyetem.
Trencsényi Balázs, az egyetem történészprofesszora és a program ötletgazdája szerint a kezdeményezés eddig sikeresnek bizonyult: tavasszal négy online kurzust tartottak mintegy 30 intézmény 140 hallgatójának és 70 oktatójának bevonásával, akikkel júliusban Lvivben és Budapesten személyesen is találkoztak, ősszel pedig hét tematikus online kurzust tartottak 200 hallgató és 60 már végzett diák számára.
A program következő részeként úgynevezett "téli iskolát" tartanak majd a CEU budapesti telephelyén, amire 15 európai országból várják 11 olyan ukrán egyetem hallgatóit, akik a háború miatt kénytelenek voltak elhagyni az otthonukat.
A program Emine Ziyatdinova, Londonban élő krími dokumentumfotós előadásával kezdődik, de ott lesz a Nobel-díjas Oleksandra Matviichuk emberi jogi ügyvéd, Ivars Ijabs európai parlamenti képviselő és ukrán szociológusok, költők, egyetemi professzorok is, akik a nemzetközi médiaháborúról, az újságírásról és a háborús bűnökről is fognak előadásokat tartani.
"Mivel az ukrán felsőoktatást szétzúzta a bombázás, a világon számos kezdeményezés próbál úgy segíteni, hogy vendégösztöndíjakat ajánl tanároknak, kutatóknak és diákoknak. A programunk azokra való tekintettel készült, akik nem tudják vagy nem akarják elhagyni az országot, amelynek a háború után szüksége lesz rájuk” - mondta Kontler László, az intézmény rektorhelyettese, aki szerint megrendítő azt látni, hogy az online előadásokra sokszor menhelyekről jelentkeznek be a résztvevők.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
