Orbán Viktor az Erasmus-ügyről: ha nem tudnak megállapodni, a költségvetésből fizetik ki az ösztöndíjakat

Az Erasmus-ösztöndíjakról is beszélt Orbán Viktor szokásos péntek reggeli rádióinterjújában.

  • Szabó Fruzsina

„Ösztöndíjprogram lesz, majd a brüsszeliekkel erről megegyezünk. Vagy ha nem, akkor a magyar költségvetés ki fogja ezt fizetni” – mondta a miniszterelnök a Kossuth Rádióban. A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be, hogy kifizetik az Erasmus-ösztöndíjak költségét, ha nem sikerül megállapodni az Európai Bizottsággal.

A Népszava hétfőn írt arról, hogy az Európai Bizottság döntése alapján kizárják az Erasmus+ programból azt a huszonegy magyar egyetemet, amely az elmúlt években alapítványi fenntartásba került. A bizottság szerint működési modelljük nem biztosította a közösségi források átlátható kezelését, hiszen sem a közbeszerzési, sem az összeférhetetlenségi szabályok nem vonatkoztak rájuk.

Orbán Viktor „szamárságnak” nevezte az Európai Bizottság kifogásait (azt, hogy a modellváltó egyetemek alapítványi kuratóriumai tagjai között aktív politikusok, többek között miniszterek is vannak, ez pedig összeférhetetlenségi problémát jelent), szerinte Nyugat-Európában általános gyakorlat, hogy politikusok ülnek egyetemek kuratóriumaiban.

Közben egyébként több érintett egyetem bejelentette, hogy biztosítják a hallgatók kiutazását, ezt jelentette be a szegedi egyetem és a Corvinus is, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem pedig saját külföldi ösztöndíjprogramot indítana.

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.