Új teljesítményértékelési rendszert vezetne be a pedagógusoknál a Belügyminisztérium, több felsőoktatási intézményben emelkedett az önköltséges gazdasági szakok díja, és megérkezett Budapestre a Tudásmenet. A hét oktatási hírei közül szemezgettünk.
Évenkénti "belső" teljesítményértékelést vezetne be a Belügyminisztérium
Új, „belső teljesítményértékelési rendszert” vezetne be a Belügyminisztérium – erről a Népszava írt szerdán. A tervek szerint a pedagógusoknak minden tanév elején meg kellene határozniuk néhány számszerűsíthető teljesítménycélt, amelynek elérését minden tanév végén vizsgálnák. Emellett tíz kompetenciaterületen is meg kellene felelniük – az értékelésben a jelenleginél nagyobb szerepet kapnának az igazgatók és -helyettesek, a munkaközösségi vezetők. A pedagógusok teljesítménye a bérüket is befolyásolná.
Hat nap alatt 180 kilométert gyalogoltak a Tudásmenet résztvevői
Több szakszervezeti vezető és a Tanítanék tagjai is részt vettek a január 2-án indult Tudásmenetben - a pedagógusok a miskolci Herman Ottó Gimnáziumtól egészen a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumig gyalogoltak, hogy felhvják a figyelmet az oktatás problémáira. Úgy tűnik egyébként, hogy 2023-ban is folytatódnak a tiltakozások, az egyik szentgotthárdi általános iskola huszonkilenc pedagógusa hétfőtől határozatlan ideig tartó polgári engedetlenségi akciót hirdetett meg.
Pont a legnépszerűbb gazdasági szakok önköltsége emelkedett
Csütörtökön megnéztük, hogyan alakulnak az önköltséges képzések árai idén. A gazdasági szakokat több felsőoktatási intézmény jóval drágábban hirdeti, mint tavaly ilyenkor: mind Budapesten, mind vidéken a 40-50 ezer forintos áremelkedés a jellemző, ennyivel kell többet fizetniük a tanulásért félévente azoknak a hallgatóknak, akik 2023 szeptemberében kezdik meg a tanulást. A népszerűségi lista élén álló gazdálkodási és menedzsment szakot a legnagyobb budapesti egyetemek például 280 és 550 ezer forint közötti féléves tandíjjal hirdetik, a vidéki tudományegyetemek 225 és 350 ezer forint közötti önköltséget szabtak meg, míg a kisebb főiskolák és egyetemek 200 ezer forint körüli tandíjat kérnek az ősszel kezdő hallgatóktól. A teljes cikket itt olvashatjátok el.
Az érettségiért is többet kell fizetni
Az érettségi továbbra is ingyenes azoknak, akiknek van tanulói jogviszonyuk (és még egyéb esetekben is, erről itt olvashattok), a volt diákoknak azonban fizetniük kell a vizsgáért, ha egy vagy több tárgyból le szeretnének érettségizni. A középszintű érettségi idén 35 ezer, az emelt szintű pedig 58 ezer forint.
Ezek az ország legjobb bölcsészkarai
Pénteken mutattuk meg, hogy a HVG Diploma 2023 különszáma alapján melyek a legjobb bölcsészkarok az országban. A lista élén az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara áll, amelyet az ELTE Bölcsészettudományi Kara, illetve a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara követ. A cikket itt találjátok:
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
Ma már nem elég gondoskodni a gyerekről: fejleszteni kell, különórára hordani, együtt tanulni vele, figyelni az étrendjére, az egészségére, a lelkiállapotára – mindezt úgy, hogy fokozatosan épülnek le az olyan társadalmi alrendszerek, mint az oktatás, az egészségügy és az idősgondozás.
A halogatást sokszor lustaságnak gondoljuk, azonban mögötte gyakran a hibázástól való félelem áll.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Óriási különbség lehet egy óvodai pedagógiai asszisztens és egy óvodapedagógus fizetése (és feladatai) között. Emiatt is felmerülhet a kérdés, hogy pedagógiai asszisztens végzettséggel lehet-e valakit óvodapedagógusi munkakörben alkalmazni.
Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
