Itt a friss felsőoktatási rangsor, ezek az ország legjobb bölcsészkarai 2023-ban

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara vezeti a bölcsészképzéseket indító felsőoktatási intézmények 2023-as HVG-rangsorát.

  • Szabó Fruzsina

441 pont – a maximális 500-ból átlagosan ennyit szereztek azok a hallgatók, akik a 2022-es felvételin bekerültek az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karára. Több mint 96 százalékuknak nyelvvizsgája is volt, huszonhárman pedig középiskolai versenyen elért eredménnyel vágtak neki a felvételinek. Ez a kar vezeti a bölcsészettudományi képzéseket kínáló felsőoktatási intézményekről készített rangsort, amely a HVG Diploma 2023 kiadványban jelent meg.

A második helyen egy másik ELTE-kar áll: a Bölcsészettudományi Kar képzéseire több mint 1600-an próbáltak bejutni, a felvett hallgatóknak kifejezetten magas volt a pontszámuk – 408 –, 91 százalékuk nyelvvizsgát, 54-en pedig OKTV-helyezést is szereztek. A harmadik helyen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara végzett, míg a negyedik – holtversenyben – a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkara.

Melyik a legnépszerűbb bölcsészképzés?

Nem véletlen, hogy az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara áll az élen, a legnépszerűbb bölcsészképzés ugyanis évek óta a pszichológia. Ez a magyar felsőoktatás harmadik legkeresettebb szakja, csak a gazdálkodási és menedzsment, valamint a kereskedelem és marketing előzi meg. Tavaly több mint 5700-an próbáltak bejutni pszichológia BA-képzésre, közülük körülbelül 1500-an jártak sikerrel – ők viszont kifejezetten magas pontszámmal.

A második legvonzóbb bölcsészszak az anglisztika, amelyet a 2022-es általános felvételin 2588-an jelöltek meg, a harmadik a közösségszervezés, a negyedik pedig a szabad bölcsészet.

A legjobb egyetemek és főiskolák

A HVG Diploma 2023 kiadványban az összesített intézményi és kari lista mellett képzésterületi rangsorokat is találtok, sőt a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakok – például a gazdálkodási és menedzsment, a pszichológia, a gépészmérnöki, az ápolás és betegellátás – hallgatói rangsorát is megnézhetitek.

<### articleImage ImageID= CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###>

Utánajártunk, hol állnak a magyar egyetemek a nemzetközi rangsorokban, a Brexit után milyen célországot találtak maguknak a külföldi felsőoktatás felé kacsingató magyar diákok, és milyen lehetőségek közül válogathatnak azok, akik nem elégednek meg a „sima” magyar képzéssel, de nem tudnak vagy nem akarnak külföldön tanulni. Azt a kérdést is megpróbáltuk megválaszolni, milyen kiadásokkal kalkulálhatnak a hallgatók, milyen ösztöndíjakra, támogatásokra számíthatnak, és mekkora esélyük van bekerülni valamelyik egyetemi kollégiumba. A HVG Diploma 2023 különszámát itt rendelhetitek meg.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.