Jó hír a szegedi egyetem hallgatóinak: a januárban végzőknek sem kell bemutatniuk a nyelvvizsgájukat, megkapják a diplomát

A 2022/2023-as őszi félévben abszolvált, de nyelvvizsgával nem rendelkező hallgatóknak is kiadja a diplomát a sikeres záróvizsga után a Szegedi Tudományegyetem (SZTE).

  • Eduline

Többször írtunk már arról, hogy a felsőoktatási törvény módosítása törli a diploma kiadásának feltételei közül a nyelvvizsgát – ezentúl az egyetemek, főiskolák dönthetnek arról, hogy a tanterv részévé tesznek-e valamilyen nyelvi mérést vagy nyelvvizsgát.

A jogszabály módosítása egyben azt is jelenti, hogy a 2021. augusztus 30-e után záróvizsgázott hallgatók nyelvvizsga nélkül is átvehetik a diplomájukat – ezért emlegetjük a döntést újabb nyelvvizsga-amnesztiaként. Korábban a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke az Eduline-nak arról beszélt: az intézményeknek van jogszabályi lehetőségük arra, hogy a 2023. február 1. előtt államvizsgázók számára valamilyen nyelvi - de nem nyelvvizsga- - követelményt támasszanak, de "alapesetben" a keresztfélévben államvizsgázó egyetemistákra is érvényes az a könnyítés, amely alapján a 2022 nyarán végzettek nyelvvizsga nélkül is megkaphatják a diplomájukat.

A karácsony előtti napokban az egyetemek elkezdték közzétenni tájékoztatóikat. A Szegedi Tudományegyetem azt írja, a már végzett hallgatóknak harminc napon belül kiállítják a diplomát, méghozzá külön kérelem nélkül. Ez azt jelenti, hogy január második felében már mindenki átveheti az oklevelét, a harminc napot ugyanis december 20-tól, a jogszabály hatályba lépésétől számolják.

Kiemelik azt is: a 2022/2023-as őszi félév végéig abszolvált, és a nyelvi követelményeket még nem teljesítő hallgatókra is ez a szabály vonatkozik. Nekik a diplomát a sikeres záróvizsgától számított harminc napon belül állítják ki.

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.