Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Múlt szerdán a parlament is rábólintott a felsőoktatási törvény módosítására, amely alapján a 2022. augusztus 31-ig záróvizsgázott hallgatók nyelvvizsga nélkül is megkapják a diplomájukat. De a 2023 januárjában - vagyis keresztfélévben - végzők is jól járhatnak, hacsak az egyetemük, főiskolájuk nem dönt addig valamilyen nyelvi követelményről.
„A felsőoktatási törvény módosításának értelmében azok is megkapják a diplomájukat nyelvvizsga nélkül, akik januárban államvizsgáznak, de csak akkor, ha az egyetemük addig nem határoz meg egyéb követelményeket” – magyarázta az Eduline-nak Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke, hozzátéve: az intézményeknek van jogszabályi lehetőségük arra, hogy a február 1. előtt államvizsgázók számára valamilyen nyelvi - de nem nyelvvizsga - követelményt támasszanak, de "alapesetben" a keresztfélévben államvizsgázó egyetemistákra is érvényes az a könnyítés, amely alapján a 2022 nyarán végzettek nyelvvizsga nélkül is megkaphatják a diplomájukat.
Ki, mikor, hol?
Az alig néhány napja módosított felsőoktatási törvény értelmében minden olyan exhallgató megkapja a diplomáját nyelvvizsga nélkül, aki 2022. augusztus 31-ig záróvizsgázott. A későbbiekben maguk az egyetemek és főiskolák dönthetnek arról, milyen szintű nyelvtudást követelnek meg a hallgatóktól - ez akár szakonként is eltérő lehet, és akár azt is jelentheti, hogy semmilyen nyelvvizsga-bizonyítványt nem kell majd bemutatni. A felsőoktatási intézmények várhatóan a következő pár hétben tesznek majd közzé tájékoztatót az erre vonatkozó döntésükről.
Vannak azonban olyan alapképzések, amelyek nem hat, hanem hét félévesek, vagyis a most végzős hallgatók 2023 januárjában záróvizsgáznak. A törvénymódosítás elfogadása után az volt az egyik legfontosabb kérdés, hogy vajon ők is kapnak-e automatikus felmentést a nyelvvizsga-kötelezettség alól.
Augusztus 31-én hatályát vesztette a diplomák kiadásának "központi" nyelvvizsga-követelménye (amely alapján eddig mindenkinek legalább egy B2-es nyelvvizsgát be kellett mutatnia ahhoz, hogy megkaphassa a diplomáját), a módosítás azonban csak február 1-jén lép majd hatályba. Így a januárban államvizsgázók egy "jogszabályi feketelyukba" kerültek.
A HÖOK sajtófőnöke szerint így a következő szabáyokkal lehet számolni:
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).