Jöhet a nyelvvizsga nélküli diploma és a "mikrotanúsítvány"? Ilyen változásokról szavaz ma a parlament

Szerdán szavaz a parlament a felsőoktatási törvény módosításáról. Összefoglaltuk a legfontosabb változásokat.

  • Szabó Fruzsina

Frissítés: megszavazták a jogszabály-módosítást:

Jön a nyelvvizsga-amnesztia

Ahogy arról már többször írtunk, a felsőoktatási törvény módosításának legfontosabb eleme, hogy törlik az alapszakos diplomák kiadásának feltételei közül a B2-es nyelvvizsgát – ezentúl csak a záróvizsgát kell teljesíteni ahhoz, hogy a végzős hallgatók megkapják az oklevelüket. Persze ez nem azt jelenti, hogy a felsőoktatásban tanulóknak nem kell majd nyelveket tanulniuk. A jogszabály egyrészt előírja, hogy az egyetemeknek és főiskoláknak biztosítaniuk kell a szaknyelvi oktatást, másrészt az intézmények úgy is dönthetnek, hogy a tanterv részévé tesznek valamilyen nyelvi mérést vagy akár a nyelvvizsga megszerzését.

A jogszabály ugyanakkor azok számára kifejezetten jó hír, akik 2021. augusztus 31-e után záróvizsgáztak (vagyis már nem tartoztak azok közé, akiknek a 2020-as és a 2021-es, a koronavírus-járványra hivatkozva elrendelt nyelvvizsga-amnesztia idején postázták a diplomájukat), viszont nem szereztek nyelvvizsgát, így a diplomájukat sem kapták meg.

Jöhetnek a „mikrotanúsítványok”

A felsőoktatási törvény módosítása kitér az ún. mikrotanúsítványokra is. Ezek olyan „bizonyítványok”, amelyeket az adott felsőoktatási intézménynek egyik tantárgyának, kurzusának, moduljának elvégzéséről állítanak ki. A mikrotanúsítványok bevezetését egyébként évek óta tervezi a minisztérium, egy 2021-es prezentációban is erről volt szó.

Újabb főiskola kap egyetemi címet

A budapesti Gábor Dénes Főiskola 2023. február 1-től Gábor Dénes Egyetem néven működik tovább – alkalmazott tudományok egyeteme címet kapott. Az elmúlt években egyébként megcsappant a főiskolák száma – állami főiskola már csak egy van (a bajai Eötvös József Főiskola), de alapítványi és magánfőiskolából is egyre kevesebb van, az elmúlt években többek között a Metropolitan, az Edutus és a Milton Friedman is alkalmazott tudományok egyetemévé vált.

Akár tizenkét hónapos is lehet a felsőoktatási tanév

A felsőoktatási törvény módosítása alapján az egyetemi-főiskolai tanév is hosszabb lehet. Eddig a felsőoktatási tanév meghatározása ez volt: „tíz hónapból álló oktatásszervezési időszak; doktori képzés esetén tizenkét hónapból álló oktatásszervezési időszak”. Ezt módosítanák tizenkét hónapra. Ha a parlament is rábólint a változtatásra, akkor a tanév „legalább tíz, legfeljebb 12 hónapos” lesz.

Korábban az Eduline-nak a tervezett változtatásról a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke azt mondta, szerinte ezzel nagyobb szabadságot kapnak az egyetemek és a főiskolák a tanévszervezésben. Szükség is lehet rá. "2021-ben a koronavírus-járvány miatt, idén pedig a magas energiaárak miatt kellett az egyetemeknek változtatniuk a félév vagy a tanév menetén" - magyarázta Budai Marcell.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.