Szerdán szavaz a parlament a felsőoktatási törvény módosításáról. Összefoglaltuk a legfontosabb változásokat.
Frissítés: megszavazták a jogszabály-módosítást:
Jön a nyelvvizsga-amnesztia
Ahogy arról már többször írtunk, a felsőoktatási törvény módosításának legfontosabb eleme, hogy törlik az alapszakos diplomák kiadásának feltételei közül a B2-es nyelvvizsgát – ezentúl csak a záróvizsgát kell teljesíteni ahhoz, hogy a végzős hallgatók megkapják az oklevelüket. Persze ez nem azt jelenti, hogy a felsőoktatásban tanulóknak nem kell majd nyelveket tanulniuk. A jogszabály egyrészt előírja, hogy az egyetemeknek és főiskoláknak biztosítaniuk kell a szaknyelvi oktatást, másrészt az intézmények úgy is dönthetnek, hogy a tanterv részévé tesznek valamilyen nyelvi mérést vagy akár a nyelvvizsga megszerzését.
A jogszabály ugyanakkor azok számára kifejezetten jó hír, akik 2021. augusztus 31-e után záróvizsgáztak (vagyis már nem tartoztak azok közé, akiknek a 2020-as és a 2021-es, a koronavírus-járványra hivatkozva elrendelt nyelvvizsga-amnesztia idején postázták a diplomájukat), viszont nem szereztek nyelvvizsgát, így a diplomájukat sem kapták meg.
Jöhetnek a „mikrotanúsítványok”
A felsőoktatási törvény módosítása kitér az ún. mikrotanúsítványokra is. Ezek olyan „bizonyítványok”, amelyeket az adott felsőoktatási intézménynek egyik tantárgyának, kurzusának, moduljának elvégzéséről állítanak ki. A mikrotanúsítványok bevezetését egyébként évek óta tervezi a minisztérium, egy 2021-es prezentációban is erről volt szó.
Újabb főiskola kap egyetemi címet
A budapesti Gábor Dénes Főiskola 2023. február 1-től Gábor Dénes Egyetem néven működik tovább – alkalmazott tudományok egyeteme címet kapott. Az elmúlt években egyébként megcsappant a főiskolák száma – állami főiskola már csak egy van (a bajai Eötvös József Főiskola), de alapítványi és magánfőiskolából is egyre kevesebb van, az elmúlt években többek között a Metropolitan, az Edutus és a Milton Friedman is alkalmazott tudományok egyetemévé vált.
Akár tizenkét hónapos is lehet a felsőoktatási tanév
A felsőoktatási törvény módosítása alapján az egyetemi-főiskolai tanév is hosszabb lehet. Eddig a felsőoktatási tanév meghatározása ez volt: „tíz hónapból álló oktatásszervezési időszak; doktori képzés esetén tizenkét hónapból álló oktatásszervezési időszak”. Ezt módosítanák tizenkét hónapra. Ha a parlament is rábólint a változtatásra, akkor a tanév „legalább tíz, legfeljebb 12 hónapos” lesz.
Korábban az Eduline-nak a tervezett változtatásról a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke azt mondta, szerinte ezzel nagyobb szabadságot kapnak az egyetemek és a főiskolák a tanévszervezésben. Szükség is lehet rá. "2021-ben a koronavírus-járvány miatt, idén pedig a magas energiaárak miatt kellett az egyetemeknek változtatniuk a félév vagy a tanév menetén" - magyarázta Budai Marcell.
Megjöttek a PISA 2025 eredményei. Megint elkezdhetjük keresni a hibát. A gyerekekben, a tanárokban, a tantervben, a szülőkben, a digitális eszközökben, a közösségi médiában, az iskolákban vagy éppen az oktatásirányításban. Aztán kereshetünk hozzá egy gyors megoldást is. Új szabályt, új tantervet, új mérési rendszert, új tiltást. Valamit, amitől úgy érezhetjük, hogy végre tettünk valamit. Vélemény.
Míg egyes óvodákban a síri csend és a kötelező fekvés az elvárás, máshol agykontrollos mesével, szalvétahajtogatással, vagy akár a dadusnak való segítségnyújtással foglalják le a nem alvókat. Akad azonban olyan óvoda is, ahol kerek perec hazaküldik a délután aludni nem tudó gyerekeket.
Tetemes mennyiségű ételt szálítottak haza, a gyanú szerint nem csak egy alkalommal.
A szegregált iskolákban nem pusztán a gyerekek kerülnek hátrányba, hanem a pedagógusokra is olyan feladatok hárulnak, amelyeket valójában az oktatási rendszernek és a társadalomnak kellene megoldania – hívta fel a figyelmet legfrissebb bejegyzésében Danyi Gyula oktatási szakértő.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
4000 forint helyett csak 1500 jutott egy gyerek napi étkezésére a gyermekvédelemben - többek között ez is kiderült abból a jelentésből, melyet Magyar Péter és Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárral, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítójával közösen ismertetett.
A tájékoztató az ELTE dolgozóinak tarthatatlan bérhelyzetéről szólt, akik lényegesen kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint mások az alapítványi egyetemeken.
Bukósisak nélkül, másodikként szállt fel barátja mögé egy elektromos rollerre egy 16 éves fiú, ennek pedig súlyos baleset lett a vége. Az eset korántsem egyedi: a Bethesda Gyermekkórházban csak idén közel száz gyereket és fiatalt kezeltek e-rolleres baleset miatt.
