Több tízezer egyetemista érzi majd meg a spórolást: van, ahol bezárnak a kollégiumok, máshol többhetes kényszerpihenő lesz

Több egyetemen teljesen átírták a vizsgaidőszak rendjét az elszállt rezsiköltségek miatt: van, ahol három hétre lezárják az oktatási épületek nagy részét, így csak minden ötödik tantermet lehet majd használni vizsgáztatásra, máshol úgy döntöttek, hogy az egyébként is fűtött gyakorlóiskolákban és kollégiumokban tartják majd meg az írásbeliket és a szóbeliket. Az online oktatástól azonban láthatóan ódzkodnak a felsőoktatási intézmények.

  • Csik Veronika
  • Szabó Fruzsina

Február 20. és 25. között tartják majd az „előrehozott tavaszi szünetet” az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE). A vizsgaidőszak december 19-től február 11-ig tart majd, vagyis egy héttel hosszabb lesz, az előadások és szemináriumok pedig csak a február 27-ig héten indulnak el. A kollégiumokat nem zárják be – erről az ott lakók körlevelet is kaptak múlt héten –, viszont a vizsgákat nem a tanszékeken tartják meg, hanem olyan épületekben, amelyeket egyébként is fűtenek. Például az egyetem gyakorlóiskoláiban, kollégiumokban.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is át kellett alakítani takarékossági okok miatt a tanév rendjét: elmaradt az őszi, és el fog maradni a tavaszi szünet is. A vizsgaidőszakat két "turnusban" tartják majd meg: az első szakasz december 12-től 19-ig, a második január 9-től február 11-ig tart majd. Az egyetem december 19. és január 9. között zárva lesz.

Háromhetes szünet Szegeden

A Szegedi Tudományegyetemen – ahol az energiaköltségek a 2021-es 2,5 milliárd forintról jövőre várhatóan 18 milliárd forintra ugranak majd – kéthetes igazgatási szünetet és egyhetes téli bezárást rendeltek el decemberre-januárra. A legtöbb oktatási épület és a kollégiumok egy része három hétig zárva tart majd. Igaz, a karácsony előtti néhány napban és január legelején vizsgákat lehet majd tartani, de csak abban a néhány épületben, amelyet fűtenek. 982 tanterem közül 798-at bezárnak majd.

A kollégiumok sem működnek majd, a hallgatóknak legkésőbb december 16-án el kell hagyniuk az épületet, és legkorábban január 8-án délután költözhetnek vissza. Azoknak, akik a szünet idejére sem tudnak hazamenni, négy épületben biztosítanak helyet.

Hasonlóan döntöttek a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is, de ott a kollégiumok többsége majdnem két hónapig zárva lesz, december 17-e és február 11-e között nem tartózkodhatnak bent a hallgatók. Persze lesz kivétel, két épület ebben az időszakban is nyitva tart, viszont december 19-e és január 9-e között az egyetemi épületek zömét nem lehet majd használni.

Az Óbudai Egyetemen is változik a tanév rendje, az intézmény ugyanis „oktatási és igazgatási szünetet” rendelt el, vagyis december 20-a és január 6-a között a dolgozók szabadságra mennek, január 8-ig pedig vizsgákat sem lehet tartani. A szünet alatt – fogalmaz a rektori utasítás – a kollégiumok működését is „optimalizálni” kell. A vizsgaidőszak jelenléti lesz, vagyis a szóbeliket és az írásbeliket nem online szervezik majd meg, de az intézmény azt kéri az oktatóktól, hogy a vizsgákat campusonként egy kijelölt épületben tartsák majd meg, és ebben a félévben a „hallgatói teljesítmény értékelése során preferálják a megajánlott jegyet” – ha ezt megfogadják, összességében kevesebb vizsgát kell tartani. A tavaszi félév az Óbudai Egyetemen is csak a február 20-i héten kezdődik majd, és egészen június 3-ig tart.

Online oktatásra állnak át

Bár az elszálló energiaárak miatt logikus döntésnek tűnhetne az online oktatás elrendelése, eddig egyedül a Dunaújvárosi Egyetem állt át – ott a tízszeresére emelkedő rezsiköltségek miatt már október elején döntöttek úgy, hogy újra elkezdik használni a koronavírus-járvány idején kipróbált tananyagokat, és az oktatókat is arra kérik, hogy online tartsák meg az óráikat. A Miskolci Egyetemen csak a levelező tagozatosok tértek át online oktatásra október elején – hogy az ő vizsgáikat milyen formában tartják majd meg, arról még nem döntött az intézmény.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.