Megkapták diplomájukat a Debreceni Egyetemen végzett első pilóták

Jordán, kazah, kenyai, magyar, mongol, török és ukrán hallgató is diplomázott a Debreceni Egyetemen.

  • Eduline/MTI

A hivatásos repülőgép-vezetői alapképzés 2018 szeptemberében indult, harminc hallgatóval – 28 Stipendium Hungaricum-ösztöndíjassal, egy-egy külföldi és magyar önköltséges hallgatóval. 

Az első évfolyam hallgatói Dél-Koreából, Egyiptomból, Indiából, Jordániából, Kazahsztánból, Kenyából, Koszovóból, Magyarországról, Moldovából, Mongóliából, Nigériából, Tanzániából, Törökországból és Ukrajnából érkeztek.

Azóta Azerbajdzsán, Banglades, Brazília, Japán, Jemen, Kirgizisztán, Kolumbia, Kuvait, Laosz, Pakisztán, Szerbia, Szingapúr, Thaiföld, Tunézia és a Zöld-foki-szigetek diákjai is megkezdték a repülőmérnöki alapképzést.

A hallgatóknak három kötelező repülési gyakorlatot kell végezniük, a 3. félévtől kezdődően a szorgalmi időszakban napi repüléseken is teljesítenek gyakorlatot, majd a képzés végén a gyakorlati vizsgát teljesítve szerezhetnek szakszolgálati engedélyt.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.