Még az is lehet, hogy a pécsi egyetem egyik oktatója lesz a következő magyar űrhajós

Kétszáznál több pályázó közül kéttucatnyian maradtak bent az Európai Űrügynökség és a HUNOR program szűrővizsgálatain – így választják ki azt a magyar kutatóűrhajóst is, aki a tervek szerint 2024-ben egy hónapot tölthet a Nemzetközi Űrállomáson. Köztük van a Pécsi Tudományegyetem egyik oktatója is.

  • Szabó Fruzsina

A HUNOR Programra 240 érvényes pályázat futott be, az első értékelés után százan jutottak tovább. Mostanra kéttucatnyian maradtak, köztük van Schlégl Ádám, aki a Pécsi Tudományegyetemen egyetemi tanársegéd, klinikai szakorvos a PTE KK Ortopédiai Klinikán.

Az egyetem közleménye szerint vizsgálták a jelentkezők fizikai adottságait, készségeit és képességeit, majd a második fordulóban pszichometriai és pszichológiai teszteknek vetették alá őket. Schlégl Ádám azt mondja, a misszióhoz olyan személyiséggel rendelkezőket keresnek, akik nagy nyomás alatt is kiegyensúlyozottak, higgadtak tudnak maradni, stresszhelyzetben sem hagyja őket cserben a jó ítélőképességük, kreatívak, képesek multitaskingra, a rendelkezésre álló információk tükrében gyorsan és határozottan döntenek, emellett csapatjátékosok és jól viselik azt is, ha családjuktól távol, a komfortzónájukon kívül kell boldogulniuk.

„Komoly hangsúlyt fektettek a logikára, a memóriára, a térbeli orientációra, valamint a természettudományos ismeretekere és az angol nyelvtudásra is, melyből egy igen magas szintre van szüksége a leendő űrhajósoknak. A teszt második körére 26 fő jutott tovább, mely május végétől június elejéig zajlott Kölnben, ahol az önkitöltős tesztek mellett interjúkon, páros és csoportos gyakorlatokon keresztül is zajlottak a kompetenciavizsgálatok. A folytatásban fizikai és egészégügyi felmérés zajlik majd, ehhez be is kellett nyújtanunk egy repülőorvosi alkalmassági igazolást. Bízom benne, hogy gond nélkül megugrom a szekció kritériumait, de a biztonság kedvéért az elmúlt időszakban felpörgettem az edzéseimet" – tette hozzá.

Végül két pályázót választanak ki, akiknek egy féléves képzést kell majd elvégezniük Houstonban, ahol szimulált körülmények között készítik fel őket az űrrepülésre és a Nemzetközi Űrállomáson való tartózkodásra, de más, speciális képzéseken is részt kell majd venni.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.