Kétszáznál több pályázó közül kéttucatnyian maradtak bent az Európai Űrügynökség és a HUNOR program szűrővizsgálatain – így választják ki azt a magyar kutatóűrhajóst is, aki a tervek szerint 2024-ben egy hónapot tölthet a Nemzetközi Űrállomáson. Köztük van a Pécsi Tudományegyetem egyik oktatója is.
A HUNOR Programra 240 érvényes pályázat futott be, az első értékelés után százan jutottak tovább. Mostanra kéttucatnyian maradtak, köztük van Schlégl Ádám, aki a Pécsi Tudományegyetemen egyetemi tanársegéd, klinikai szakorvos a PTE KK Ortopédiai Klinikán.
Az egyetem közleménye szerint vizsgálták a jelentkezők fizikai adottságait, készségeit és képességeit, majd a második fordulóban pszichometriai és pszichológiai teszteknek vetették alá őket. Schlégl Ádám azt mondja, a misszióhoz olyan személyiséggel rendelkezőket keresnek, akik nagy nyomás alatt is kiegyensúlyozottak, higgadtak tudnak maradni, stresszhelyzetben sem hagyja őket cserben a jó ítélőképességük, kreatívak, képesek multitaskingra, a rendelkezésre álló információk tükrében gyorsan és határozottan döntenek, emellett csapatjátékosok és jól viselik azt is, ha családjuktól távol, a komfortzónájukon kívül kell boldogulniuk.
„Komoly hangsúlyt fektettek a logikára, a memóriára, a térbeli orientációra, valamint a természettudományos ismeretekere és az angol nyelvtudásra is, melyből egy igen magas szintre van szüksége a leendő űrhajósoknak. A teszt második körére 26 fő jutott tovább, mely május végétől június elejéig zajlott Kölnben, ahol az önkitöltős tesztek mellett interjúkon, páros és csoportos gyakorlatokon keresztül is zajlottak a kompetenciavizsgálatok. A folytatásban fizikai és egészégügyi felmérés zajlik majd, ehhez be is kellett nyújtanunk egy repülőorvosi alkalmassági igazolást. Bízom benne, hogy gond nélkül megugrom a szekció kritériumait, de a biztonság kedvéért az elmúlt időszakban felpörgettem az edzéseimet" – tette hozzá.
Végül két pályázót választanak ki, akiknek egy féléves képzést kell majd elvégezniük Houstonban, ahol szimulált körülmények között készítik fel őket az űrrepülésre és a Nemzetközi Űrállomáson való tartózkodásra, de más, speciális képzéseken is részt kell majd venni.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
