Komoly változások előtt állnak a nemzetközi egyetemi rangsorok?

Nemrég több kínai egyetem jelezte, hogy a jövőben nem adnak adatokat a világ egyik legismertebb felsőoktatási rangsorát készítő Times Higher Education-rangsornak. Többek között ez is jelzi, milyen kihívások előtt állnak a nemzetközi egyetemi rangsorok készítői.

  • Eduline

„Egyetértés látszik abban, hogy a globális rangsorok a nyugati, szabadságelvű társadalmi és akadémiai értékek általános elfogadásán alapultak. Ameddig az angolszász egyetemi modell kínálta az igazodási pontot nemzetközi szinten, ezek érvényessége a sok módszertani vitával együtt is elfogadott volt. Mostanára azonban több fejlemény is a globalizálódás utáni időszakot jelzi: Kína tudományos szuperhatalommá vált; a gazdaságok és államok egyes csoportjai az egyéni vagy regionális bezárkózás útjára léptek; a nem-demokratikus államok megjelenése a nyugati egyetemek finanszírozásában, helyenként szervezetében alapvető értékkérdéseket vet fel; a háborús agresszió miatt a jelentős tudományos-technológiai potenciállal rendelkező Oroszország kizárta magát a nemzetközi együttműködésekből; a biztonsági és nemritkán üzleti érdekek felülírják az akadémiai nyitottságot” – olvasható abban a beszámolóban, amely az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Pedagógiai és Pszichológiai Karának oldalán jelent meg az International Ranking Expert Group (IREG), a rankingek nemzetközi szervezetének idei konferenciájáról.

A globális rangsoroknak választ kell adniuk ezekre a kérdésekre, a feszültségek ugyanis elérték őket. Nemrég mi is beszámoltunk arról, hogy fontos kínai egyetemek jelezték, hogy nem szolgáltatnak adatokat a jövőben a THE-rankingnek, az online oktatás áttörése pedig minden korábbinál inkább fellazította az intézményi határokat.

A cikk szerint a rankingek régi hiányosságai is megmaradtak. „Az oktatási tevékenységre lényegében nincs rálátásuk, a publikációs ipar tudományművelést torzító ellentmondásai jelentősen befolyásolják a helyezéseket, az adatok feldolgozásának módja rejtve marad stb. Az adatok körüli bizonytalanságokra kínál választ az OECD most induló projektje, amelynek eredményeképpen egy általános felsőoktatási adatbázist próbálnak összeállítani a döntéshozók számára” – olvasható az ELTE PPK oldalán.

Az IREG közgyűlése az Executive Committee tagjává választotta Fábri György egyetemi docenst, az ELTE PPK FTI Társadalmi Kommunikációs Kutatócsoportjának vezetőjét.

 

Hozzászólások

„Ez egy droid- és rabszolgaképző rendszer” – mutatjuk, napi hány órát tanulnak még otthon a magyar diákok

„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.

@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu

Volt, ahol órákon át az utcán kellett várakozni a rossz szervezés miatt a felvételizőknek: ilyen volt a középiskolai szóbelik első hete

Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.