Tizedik lett az ELTE csapata a világ egyik legnevesebb perbeszédmondó versenyén

A tizedik helyet szerezte meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) jogi karának csapata a legnevesebb perbeszédmondó versenyen, a Monroe E. Price Media Law Moot Court Competitionön.

  • Tornyos Kata

Az ELTE csapata bronzérmet szerzett a regionális válogatón, így jutott be az oxfordi világdöntőbe a legjobb huszonnégy csapat közé. Egy jogesetet kellett feldolgozniuk, amely a közelmúlt politikai eseményeiről szólt: egy kitalált állam választási időszakát elemezték.

Idén is online tartották meg a versenyt, amelyet az Oxford rendezett. Az orosz-ukrán háború miatt egyszer már elhalasztották, így április helyett június elején volt a döntő.

A magyar csapat az indiai és a malajziai hallgatókat is legyőzte, majd a lett csapattól kikapott, így az európai egyetemisták közül a második, összetettben a tizedik lett – olvasható az ELTE ÁJK Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék oldalán.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.