Több magyar egyetem került fel a friss világrangsorra, az SZTE vezeti a hazai listát

Megjelent a Quacquarelli Symonds (QS) 2023-as felsőoktatási világrangsora, a magyar egyetemek közül idén is a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezeti a listát.

  • Csik Veronika

Idén a korábbinál több magyar egyetem került fel a QS-listára. Az itthoni felsőoktatási intézmények közül - tavalyi helyezését tartva - a friss világranglistán a Szegedi Tudományegyetem az első, a 551-560. helyen áll. A második a Debreceni Egyetem (amely egyet rontott a tavalyi helyezésén), a 651-700. helyen végzett, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem a 701-750. lett.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet, a Széchenyi István Egyetemet, valamint a Szent István Egyetemet (vagyis a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemet) a 801-1000. helyre, a Budapesti Corvinus Egyetemet, a Miskolci Egyetemet és a Pannon Egyetemet pedig a 1001-1200. helyre sorolták az idei rangsor készítő, az Óbudai Egyetem 1201-1400. helyen áll.

A listán szereplő tizenegy magyar intézmény eredményei:

  1. Szegedi Tudományegyetem 551-560.
  2. Debreceni Egyetem 651-700. (tavaly 591-600.)
  3. Eötvös Loránd Tudományegyetem 701-750. (tavaly 651-700.)
  4. Pécsi Tudományegyetem 701-750. (tavaly 651-700.)
  5. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 801-1000.
  6. Gödöllői Szent István Egyetem 801-1000.
  7. Széchenyi István Egyetem 801-1000.
  8. Budapesti Corvinus Egyetem 1001-1200.
  9. Miskolci Egyetem 1001-1200.
  10. Pannon Egyetem 1001-1200.
  11. Óbudai Egyetem 1201-1400.

A QS 2004 óta minden évben elkészíti a felsőoktatási intézmények világrangsorát, amelyet hat szempont – többek között az oktatók és a hallgatók aránya, az intézményhez köthető tudományos munkák idézési gyakorisága, a munkaadók véleménye, a nemzetközi kapcsolatok, a külföldi hallgatók és oktatók száma – alapján állítanak össze. Érdekesség, hogy a magyar intézmények közül már csak kettő maradt állami fenntartásban - az ELTE és a BME kivételével az utóbbi években az összes egyetem alapítvány vette át.

MIT: tíz éve az élen

Több mint tíz éve a Massachusetts Institute of Technology (MIT) vezeti a listát, idén a University of Cambridge és a Stanford állhatott még fel a dobogóra, de a világ tíz legjobb felsőoktatási intézménye közé került az Oxford, a Harvard, a California Institute of Technology (CalTech), az Imperial College London, a UCL, az ETH Zurich és a University of Chicago is.

A térség legjobb egyetemei most is Bécsben vannak: a University of Vienna ugyanis az előkelő 151. helyet szerezte meg. Az osztrák intézmények közül egyébként hat egyenesen a legjobb ötszázban van, kettő pedig a legjobb nyolcszázba került. A cseh egyetemek is jól szerepeltek a régióban, tőlük három intézmény a legjobb ötszázban, többi hét pedig a legjobb ezerben van idén is.

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.