Mikor kezdődik, meddig tart a vizsgaidőszak a legnagyobb egyetemeken?

Egy hónapon belül a legtöbb egyetemen, főiskolán elkezdődik a vizsgaidőszak. Összeszedtük a legfontosabb dátumokat.

  • Bezzeg Hanna

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen május 16-án indulnak a vizsgák, míg Budapesti Gazdasági Egyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen és az Óbudai Egyetemen egyaránt május 14-én ér véget a szorgalmi időszak, a vizsgaidőszak pedig az ELTE-hez hasonlóan május 16-án kezdődik.

A Budapesti Corvinus Egyetemen május 23-tól indul a vizsgaidőszak, és egészen június 18-ig tart. Hasonló a beosztás a Károli Gáspár Református Egyetemen is, a vizsgaidőszak ebben az intézményben is május 23-án indul, a hallgatók viszont egészen július 2-ig vizsgázhatnak.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen május 16. és június 24. közé időzítették a vizsgaidőszakot, és hasonlóan döntöttek a Miskolci Egyetemen is.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a vizsgákat május 30. és június 27. között szervezik meg, míg a Soproni Egyetem hallgatói május 16-tól június 25-ig vizsgázhatnak.

A Debreceni Egyetem legtöbb karán május 13-ig tart a szorgalmi időszak, a szemesztert lezáró vizsgák pedig általában május 16. és július 1. között lesznek. A Nyíregyházi Egyetemen a vizsgaidőszak május 23-tól június 25-ig tart majd, míg az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen május 16. és június 25. között lesznek a vizsgák.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen a vizsgaidőszak május 23-án indul, és egészen július 2-ig tart majd, míg a Pannon Egyetemen május 21-től június 30-ig tartják a vizsgákat.

Vannak olyan intézmények, ahol karonként, sőt évfolyamonként eltérő a vizsgaidőszak dátuma: A Semmelweis Egyetem pontos dátumait itt nézhetitek meg, a Pécsi Tudományegyetemre vonatkozó adatokat pedig ide kattintva nézhetitek meg.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.