Egy hónapon belül a legtöbb egyetemen, főiskolán elkezdődik a vizsgaidőszak. Összeszedtük a legfontosabb dátumokat.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen május 16-án indulnak a vizsgák, míg Budapesti Gazdasági Egyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen és az Óbudai Egyetemen egyaránt május 14-én ér véget a szorgalmi időszak, a vizsgaidőszak pedig az ELTE-hez hasonlóan május 16-án kezdődik.
A Budapesti Corvinus Egyetemen május 23-tól indul a vizsgaidőszak, és egészen június 18-ig tart. Hasonló a beosztás a Károli Gáspár Református Egyetemen is, a vizsgaidőszak ebben az intézményben is május 23-án indul, a hallgatók viszont egészen július 2-ig vizsgázhatnak.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen május 16. és június 24. közé időzítették a vizsgaidőszakot, és hasonlóan döntöttek a Miskolci Egyetemen is.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a vizsgákat május 30. és június 27. között szervezik meg, míg a Soproni Egyetem hallgatói május 16-tól június 25-ig vizsgázhatnak.
A Debreceni Egyetem legtöbb karán május 13-ig tart a szorgalmi időszak, a szemesztert lezáró vizsgák pedig általában május 16. és július 1. között lesznek. A Nyíregyházi Egyetemen a vizsgaidőszak május 23-tól június 25-ig tart majd, míg az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen május 16. és június 25. között lesznek a vizsgák.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen a vizsgaidőszak május 23-án indul, és egészen július 2-ig tart majd, míg a Pannon Egyetemen május 21-től június 30-ig tartják a vizsgákat.
Vannak olyan intézmények, ahol karonként, sőt évfolyamonként eltérő a vizsgaidőszak dátuma: A Semmelweis Egyetem pontos dátumait itt nézhetitek meg, a Pécsi Tudományegyetemre vonatkozó adatokat pedig ide kattintva nézhetitek meg.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
