Mikor kezdődik, meddig tart a vizsgaidőszak a legnagyobb egyetemeken?

Egy hónapon belül a legtöbb egyetemen, főiskolán elkezdődik a vizsgaidőszak. Összeszedtük a legfontosabb dátumokat.

  • Bezzeg Hanna

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen május 16-án indulnak a vizsgák, míg Budapesti Gazdasági Egyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen és az Óbudai Egyetemen egyaránt május 14-én ér véget a szorgalmi időszak, a vizsgaidőszak pedig az ELTE-hez hasonlóan május 16-án kezdődik.

A Budapesti Corvinus Egyetemen május 23-tól indul a vizsgaidőszak, és egészen június 18-ig tart. Hasonló a beosztás a Károli Gáspár Református Egyetemen is, a vizsgaidőszak ebben az intézményben is május 23-án indul, a hallgatók viszont egészen július 2-ig vizsgázhatnak.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen május 16. és június 24. közé időzítették a vizsgaidőszakot, és hasonlóan döntöttek a Miskolci Egyetemen is.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a vizsgákat május 30. és június 27. között szervezik meg, míg a Soproni Egyetem hallgatói május 16-tól június 25-ig vizsgázhatnak.

A Debreceni Egyetem legtöbb karán május 13-ig tart a szorgalmi időszak, a szemesztert lezáró vizsgák pedig általában május 16. és július 1. között lesznek. A Nyíregyházi Egyetemen a vizsgaidőszak május 23-tól június 25-ig tart majd, míg az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen május 16. és június 25. között lesznek a vizsgák.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen a vizsgaidőszak május 23-án indul, és egészen július 2-ig tart majd, míg a Pannon Egyetemen május 21-től június 30-ig tartják a vizsgákat.

Vannak olyan intézmények, ahol karonként, sőt évfolyamonként eltérő a vizsgaidőszak dátuma: A Semmelweis Egyetem pontos dátumait itt nézhetitek meg, a Pécsi Tudományegyetemre vonatkozó adatokat pedig ide kattintva nézhetitek meg.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.