Idén is tarolnak a gazdasági szakok, mutatjuk a legnépszerűbb képzési területeket

A gazdaságtudományi képzési terület vonzotta a legtöbb jelentkezőt, a második helyen álló bölcsészképzésekre csak közel feleennyien jelentkeztek.

  • Bezzeg Hanna

Ahogy arról már korábban beszámoltunk, idén 99 192-en jelentkeztek a felsőoktatásba. Ez visszaesés, 2021-ben ugyanis 101 881 diák adta be jelentkezését valamelyik egyetemre vagy főiskolára.

A legnépszerűbb képzési területek listáját a gazdaságtudományi vezeti, a rangsor második és harmadik helyén álló bölcsész- és mérnökképzések csak közel feleennyi jelentkezőtt vonzottak.

  1. gazdaságtudományok (21 646)
  2. bölcsészettudomány (11 830)
  3. műszaki (10 617)
  4. pedagógusképzés (8678)
  5. orvos- és egészségtudomány (8582)
  6. informatika (8401)
  7. társadalomtudomány (5690)
  8. jogi (5510)
  9. művészet (5258)
  10. agrár (4005)

A legnépszerűbb szakok között van a gazdálkodási és menedzsment (10 302), illetve a kereskedelem és marketing (6720), de a nemzetközi gazdálkodás (3907), a pénzügy és számvitel (3880) és a turizmus-vendéglátás (3096) is.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.