Több mint 240 millió forintot fordít szegedi kutatásaira Karikó Katalin

Szegedi kutatásaira fordítja a dán Novo Nordisk Alapítvány elismerésével járó jutalmát Karikó Katalin.

  • Eduline/MTI

Az első mRNS-alapú Covid-19 vakcinához vezető felfedezéseiért ítélte oda idei elismerését Karikó Katalinnak és kutatótársainak, Drew Weissmannak, a Pennsylvaniai Egyetem professzorának, valamint Ugur Sahinnak és Özlem Türecinek, a BionTech két vezetőjének a dán Novo Nordisk Alapítvány.

Az európai orvosbiológiai kutatásokat ösztönző kitüntetéshez 5 millió dán korona (mintegy 248 millió forint) támogatás jár. A jutalom 90 százaléka kutatási ösztöndíj, amelynek ráeső részét Karikó Katalin szegedi egyetemi kutatásaira költi. Az alapítvány további félmillió dán korona támogatást nyújt a négy díjazott tudós kutatási témájához kötődő nemzetközi tanácskozáshoz. Így a Karikó Katalin, az SZTE kutatóprofesszora által vizsgált témakörökről és eredményekről szimpóziumot is rendeznek Szegeden.

A biokémikus már korábban bejelentette, hogy a svájci Jeantet-Collen-díjjal járó 150 ezer svájci frankos támogatásból is egykori egyetemén folyó kutatásokat finanszíroz.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.