Az ELTE kutatói és hallgatói több formában is segítik az ukrán menekülteket

Több formában is részt vesz az Eötvös Loránd Tudományegyetem az orosz-ukrán háború miatt kialakult menekülthullám kezelésében.

  • Eduline

Az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar hallgatói például az Edisonplatform közreműködésével hetente tartanak foglalkozásokat a Gyáli úti menekültszálláson - írja az egyetem. A hallgatók a március 21-i héten például a Do as I Alapítvány segítségével tartottak a kárpátaljai kicsiknek kutyás asszisztált foglalkozást.

Az ELTE Pszichológiai Intézetének kutatói pedig összeállítottak egy anonim kérdőívet, mellyel azokat szeretnék megszólítani, akik bármilyen formában segítettek az Ukrajnából a háború elől menekülő embereknek - szúrta ki a 444.hu.

„A kérdőívünk célja, hogy felmérjük az önkéntes segítségnyújtás egyéni mozgatórugóit, illetve hogy megértsük, milyen feltételek mellett marad fenn az önkéntes segítségnyújtás. Fontos kiemelni, hogy a kérdéseinkre nincsenek jó vagy rossz válaszok, azonban az eredményeket csak akkor tudjuk felhasználni, ha azokra őszintén válaszol. Ehhez kérjük az együttműködését” – írja az egyetem.

De mi lesz az ukrán hallgatókkal?

Magyar egyetemek is fogadnak Ukrajnából menekült hallgatókat. A pécsi egyetem két hete nyitotta meg egy jelentkezési felületet azoknak, akik a háború miatt nem tudják folytatni a tanulás Ukrajnában, az intézménynek ugyanis több mint száz angol nyelvű képzése van. A Semmelweis Egyetem is azt közölte korábban, hogy fogadnak külföldi orvostanhallgatókat. Más területen ugyan, de a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Pannon Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem is megnyitotta képzéseit az Ukrajnából menekülők előtt, de a Tempus Közalapítványhoz is fordulhatnak azok a hallgatók és oktatók, akik Magyarországon maradnának. A helyzetről bővebben itt olvashattok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.