Az indiai egyetemisták utolsó nagyobb csoportja is elhagyta Ukrajnát – ezzel a címmel jelent meg március közepén több indiai napilap. Akkor már hetek óta érkeztek az országba hallgatók a háború sújtotta Ukrajnából. Nem volt egyszerű dolguk: volt, aki végül győri kitérővel jutott haza, mások napokra Kijevben rekedtek.

A legrosszabb helyzetben az a hatszáz egyetemista volt, aki az északkelet-ukrajnai Szumiban rekedt. A 250 ezres, az orosz határtól mindössze negyven kilométerre fekvő város egyeteme népszerű az orvosnak készülők körében, ám már a háború első napjaiban az orosz támadások egyik célpontja volt. Március elején majdnem sikerült kimenteni a lakosság egy részével együtt az indiai egyetemistákat is – az egyik diák a CNN-nek azt mondta, már a buszon ültek, amikor szóltak nekik, hogy azonnal menjenek vissza az óvóhelyre, mert nem biztos, hogy épségben el tudják hagyni a várost. Később mindannyian el tudtak menekülni Szumiból.

Az indiai lapok néhány nappal később már egy másik problémával kezdtek foglalkozni – az Ukrajnából hazaérkező, és ottani tanulmányaikra jelentős összegeket költő egyetemistáknak lassan el kell dönteniük, hol tanulnak majd tovább. „Piros riasztás” – így értékelte az ukrajnai háború miatt kialakult helyzetet egy egyetemi professzor, aki szerint ideje szembesülni az alapproblémával: Indiában nincs elég férőhely a háborús országból visszatérő orvostanhallgatóknak.

Majdnem 80 ezer külföldi tanult Ukrajnában

Az Ukrajnában tanuló külföldi hallgatók közül minden negyedik ugyanis Indiából érkezett, a háború kitörésekor 18-20 ezren tartózkodtak az országban. Az ukrán kormány adatai szerint 2020-ban több mint 76 ezer külföldi hallgató tanult az országban, Marokkóból, Türkmenisztánból, Azerbajdzsánból, Nigériából, Kínából és Törökországból is sok huszonéves választotta valamelyik ukrán egyetemet.

A tőlük származó tandíj és az Ukrajnában szállásra, utazásra, étkezésre fordított összeg az elmúlt években komoly bevételt jelentett Ukrajnának. Meglepő, de az ország GDP-jének nagyobb hányadát teszik ki a külföldi hallgatók költései, mint az Egyesült Államokénak, amely tagadhatatlanul a világ legnépszerűbb felsőoktatási célpontja – írja elemzésében az Al Jazeera. Az oktatási minisztérium 2020 végén végzett kutatása szerint a külföldről érkező egyetemisták évente átlagosan hétezer dollárt hagynak ott Ukrajnában (ennek kevesebb mint a felét teszi ki a tandíj, az összeg másik felét „helyben” költik el), vagyis a jelenleg beiratkozott hallgatók körülbelül 542 millió dollár bevételt jelentenek az országnak.

Egy jól jövedelmező „iparágnak” lehet vége

A háború hosszú időre betehet ennek a területnek – már csak azért is, mert a legnépszerűbb egyetemvárosok közül több az elsők között került az oroszok célkeresztjébe. Kijev mellett ilyen Harkiv, amelyet már a háború első napjaiban komoly támadások értek, a Karazin Nemzeti Egyetem egyik épületét például rakétatámadás érte. Harkivban egyébként tizenegy egyetem működik, ebben a régióban tanult a legtöbb - több mint 20 ezer - külföldi hallgató, akiknek a körében az egyik legnépszerűbb az orvosi egyetem volt, amely erőteljes marketingakciókkal és alacsony tandíjjal csábította az elmúlt években a felvételizőket.

Az ukrán egyetemek több nemzetközi rangsorra is felkerültek – több hasonló eredményt ért el, a közép- és kelet-európai vezető egyetemek, többek között a magyar egyetemek. A Quacquarelli Symonds (QS) 2022-es listáján a harkivi Karazin Nemzeti Egyetem például az 511-520. helyet szerezte meg (összehasonlításképpen: a QS rangsorában a magyar egyetemek közül a szegedi áll a legjobb helyen, az 551-560. helyen áll).

A második a kijevi Tarasz Sevcsenko Nemzeti Egyetem, amely a 601-650. helyet szerezte meg, míg a harkivi műszaki egyetem a 651-700. helyet. A rangsorban jegyzik még a kijevi műszaki egyetemet (701-750.), az orosz-ukrán határ közelében lévő Szumi állami egyetemét (701-750.), a lvivi műszaki egyetemet (801-1000.) és a szintén lvivi Ivan Franko Nemzeti Egyetemet (1001-1200.).

Az orvosképzés volt a legnépszerűbb

Akárcsak Magyarországon, úgy Ukrajnában is az orvostudományi képzések a legkelendőbbek. Az ukraineeducation.org oldalon például külön rangsort készítettek az ukrajnai orvosi egyetemekről, amelyek kifejezetten olcsók. Az oldal összesítése szerint a hatéves orvosi képzésért évente 3500 és 5000 dollár közötti tandíjat kell fizetni, ez nagyjából 1 200-1 700 ezer forintnak megfelelő összeg. Valóban alacsony, a magyar egyetemeken durván ennyit (egészen pontosan 1 350 ezer forintot) kell fizetni félévenként.

Yukti Belwal, az egyik indiai felsőoktatási közvetítő, a BookMyUniversity társalapítója az Al Jazeerának azt mondta, ez körülbelül fele az indiai magánegyetemek tandíjának is, és természetesen jóval olcsóbb az amerikai orvosi egyetemeknél. „A volt Szovjetunió legjobb egyetemei közül jó néhány ráadásul Ukrajnában van” – jelentette ki. Az indiai állami egyetemeken egyébként kevés a férőhely és nagy a túljelentkezés - egy hallgatói helyre átlagosan huszonegyen pályáznak. Aki ide nem kerül be, választhat ugyan a magánegyetemek orvosi képzései közül is, de azok a középosztálybeliek számára (is) túl drágák, sokan ezért keresnek és találnak olcsóbb megoldást külföldön.

Külföldi hallgatók: mi lesz velük?

Kérdés, hogy hol tanulnak majd tovább az ukrajnai egyetemek külföldi hallgatói – akik nyilván továbbra sem engedhetik meg maguknak a népszerű nyugat-európai felsőoktatási intézmények képzéseit. Az akadémiai közösség viszonylag gyorsan reagált: a #ScienceForUkraine oldalon több mint ezerkétszáz intézmény – egyetem, kulturális központ, oktatási intézmény – ajánlott képzést a hallgatóknak, munka- vagy kutatási lehetőséget az Ukrajnából menekült oktatóknak, kutatóknak.

Magyar egyetemek is fogadnak Ukrajnából menekült hallgatókat. A pécsi egyetem két hete nyitotta meg egy jelentkezési felületet azoknak, akik a háború miatt nem tudják folytatni a tanulás Ukrajnában, az intézménynek ugyanis több mint száz angol nyelvű képzése van. A Semmelweis Egyetem is azt közölte korábban, hogy fogadnak külföldi orvostanhallgatókat. Más területen ugyan, de a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Pannon Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem is megnyitotta képzéseit az Ukrajnából menekülők előtt, de a Tempus Közalapítványhoz is fordulhatnak azok a hallgatók és oktatók, akik Magyarországon maradnának.