Az ELTE kutatói és hallgatói több formában is segítik az ukrán menekülteket

Több formában is részt vesz az Eötvös Loránd Tudományegyetem az orosz-ukrán háború miatt kialakult menekülthullám kezelésében.

  • Eduline

Az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar hallgatói például az Edisonplatform közreműködésével hetente tartanak foglalkozásokat a Gyáli úti menekültszálláson - írja az egyetem. A hallgatók a március 21-i héten például a Do as I Alapítvány segítségével tartottak a kárpátaljai kicsiknek kutyás asszisztált foglalkozást.

Az ELTE Pszichológiai Intézetének kutatói pedig összeállítottak egy anonim kérdőívet, mellyel azokat szeretnék megszólítani, akik bármilyen formában segítettek az Ukrajnából a háború elől menekülő embereknek - szúrta ki a 444.hu.

„A kérdőívünk célja, hogy felmérjük az önkéntes segítségnyújtás egyéni mozgatórugóit, illetve hogy megértsük, milyen feltételek mellett marad fenn az önkéntes segítségnyújtás. Fontos kiemelni, hogy a kérdéseinkre nincsenek jó vagy rossz válaszok, azonban az eredményeket csak akkor tudjuk felhasználni, ha azokra őszintén válaszol. Ehhez kérjük az együttműködését” – írja az egyetem.

De mi lesz az ukrán hallgatókkal?

Magyar egyetemek is fogadnak Ukrajnából menekült hallgatókat. A pécsi egyetem két hete nyitotta meg egy jelentkezési felületet azoknak, akik a háború miatt nem tudják folytatni a tanulás Ukrajnában, az intézménynek ugyanis több mint száz angol nyelvű képzése van. A Semmelweis Egyetem is azt közölte korábban, hogy fogadnak külföldi orvostanhallgatókat. Más területen ugyan, de a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Pannon Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem is megnyitotta képzéseit az Ukrajnából menekülők előtt, de a Tempus Közalapítványhoz is fordulhatnak azok a hallgatók és oktatók, akik Magyarországon maradnának. A helyzetről bővebben itt olvashattok.

Hozzászólások

Nem lehet „firkálni” az ingyenes tankönyvbe, pedig a szaktanár szerint óriásit dobna a gyerekek szövegértésén

Ha a felnőttek természetesnek veszik, hogy aláhúznak, jegyzetelnek és megjelölnek fontos részeket a saját könyveikben, akkor miért ne tehetnék ugyanezt a gyerekek a tankönyveikkel? Galyó Tünde fizika-, kémia- és biológiatanár szerint a tankönyvnek nem érintetlenül megőrzendő tárgynak, hanem valódi tanulási eszköznek kellene lennie. A beleírás és a kiemelés a szövegértést és a tananyag feldolgozását is segítheti, ez pedig különösen azoknak fontos, akiknek eleve nehezebben megy a tanulás.

Meg kellene indokolnia az oktatási tárcának, ha nemet mond – három szervezet dolgozta ki a részvételiség ideális modelljét

Országos részvételi testületet és online platformot hoznának létre, a kormánynak pedig érdemben és nyilvánosan kellene reagálnia az oktatás szereplőinek javaslataira. Az Oktatói Hálózat, a Civil Közoktatási Platform és a Tanítanék Mozgalom részletes koncepciót dolgozott ki arról, hogyan lehetne bevonni a pedagógusokat, diákokat, szülőket és szakmai szervezeteket az oktatási döntések előkészítésébe.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu